Love you anyway //Minsung//

24.resz

18+ 

Külső szemszög

Gyorsan teltek a tanítási napok pont úgy, ahogy a hétvégék is. Minho és Jisung kapcsolata rendkívül jól haladt, még annak ellenére is, hogy az idősebb szülei gyakran voltak otthon mindig meg tudták oldani, hogy együtt legyenek úgy, hogy az ne tűnjön fel nekik. Sokszor mentek kettesben sétálni mikor jó volt az idő sőt, randevúkra is elmentek egész sokszor. Utálták, hogy megannyiszor úgy kellett viselkedniük, mint a jó haverok mikor ennél sokkal több van köztük, de a mai nap más. Ma ugyanis csak kettesben vannak, mert Minho szülei két várossal arrébb utaztak, míg Hyunjin az estét Felixnél tölti, mint általában.

-Sungie.. mit tervezel? -szólal meg érdeklődve a becsukott ajtó előtt állva.

-Én igazán semmit! - hallatszik a szobából, félig kuncogva.

-Aha, semmit.. akkor miért is küldtél ki a szobámból már vagy 5 perce? 

-Titok! - mondja, és hangján szinte hallatszik, hogy mosolyog.

-Mióta hazajöttél Felixtől nagyon jó kedved van.. mit csináltatok ti? -kérdezi kissé talán gyanakvóan.

-Vettünk valamit és meg szeretném neked mutatni, ennyi az egész! -mondja nehézkesen, hiszen közben valamivel nagyon meggyűlik a baja az ajtón túl.

-Hmm... kíváncsivá tettél. -ezzel gondolkodás nélkül nyitna b,e de Jisung megakadályozza.

-Ne! Még be ne gyere hyung!

-De most miért? Szégyenlős vagy előttem? Tegnap is együtt zuhanyoztunk édes..

-Nem dehogy is csak... ahj légy türelmes még egy kicsit! -zárja be az ajtót ismételten.

Minhonak szerencsére már nem sokat kell várnia, míg Sungie kikiabálja a "jöhetsz" szót és az idősebbnek több se kell, hogy végre kíváncsian benyisson a szobába, a szeme elé táruló kívánatos látvány viszont mindent megér. A szobában az oly szeretett Jisung várja az ágyon egész erotikusan ülve. A fiú egy fekete szoknyát visel melynek oldaláról egy lánc lóg le, ezalatt pedig egy neccharisnya található. Felsőtestén egy kissé rövidebb pólót visel melynek karjain az anyag hálós.

Minhonak nem kicsit volt vonzó a látvány, így alsó ajkaira harapva, egyre és egyre piszkosabb gondolatokkal a fejében nézte az ágyon ülő Jisungot.

-Átgondoltad te ezt Jisungie..?- Néz rá ismételten sóvárgó szemekkel miután bezárta maga után az ajtót.

-Én teljes mértékben, hyung... -húzza önelégült mosolyra ajkait amint megpillantja Minho éledező tagját.

Lassan, meg nem törve a szemkontaktust áll fel az ágyról majd indul el az idősebb felé aki nem igazán bírja szemeit a fiatalabb arcán tartani. Ártatlan pillantással néz fel az idősebb szemeibe, amint elé ér és közben mutatóujját végig húzza annak mellkasán.

-Ennyire tetszik, Minho hyung? -suttogja ajkaira, majd lassan visszavezeti kezeit és a magasabb nyakát karolja át velük.

-Most tagadnom kéne? Azt hittem természetes, hogy tetszik.. -simít le a fiatalabb oldalán egészen combjaiig, amikbe aztán gyöngéden bele is markol, mire Jisung fel is sóhajt.

Minho mohón tapad a kisebb ajkaira és rögtön mozgatni is kezdi párnácskáikat amit természetesen Jisungie egyáltalán nem bán. Egy ideig még Jisung combjait markolássza, majd kezei fentebb csúsznak egészen a fiatalabb fenekére, aki bár meglepődik, de nem igazán bánja a dolgot. Pihegve válik el egymástól a két fiú, majd kis idő után Hannie szólal meg.

-Mi lenne.. ha csinálnánk valamit?

Minho szótlanul nyúl Hannie comba alá, így veszi ölébe és viszi az ágyhoz ahova felé kerekedve le is helyezi.

-"Valamit"..? -vonja fel szemöldökét és féloldalas mosoly szökik ajkaira mielőtt ismételten a kisebb ajkaira hajolna.

Hosszúra nyúló, szenvedélyes csókok után, eleinte apró puszikkal kezdi kényeztetni Jisung nyakát, míg a fiú időközben oldalra dönti fejét, ezzel nagyobb teret adva párjának. A fiatalabb lassan túr bele a másik hajába, majd kis idő után egyik kezét lassan pólója alá vezeti, míg sóhajokat és apró nyögéseket hallat mikor Minho néha-néha megszívja puha bőrét. 

Apránként mindkét fiúról lekerültek a jelen pillanatban zavaró ruhadarabok, majd Minho egyesével vezette a fiúba az ujjait próbálva minél kevesebb kellemetlenséget okozni számára.

-Minho hyung... - nyögött fel Jisung szemeit összeszorítva, amint az edősebb elkezdett lassacskán belé hatolni merev nemességével.

Sungie fájdalmas nyöszörgését hallva Minho csókokkal, simogatásokkal és egész teste kényeztetésével próbálta ellazítani párját ami többé-kevésbé be is vált.

 Pár hónappal ezelőtt még egyikőjük sem gondolta volna, hogy egyszer több lesz köztük, mint szimpla barátság, de ahogy azt szokták mondani.. az élet tartogat meglepetéseket, gyakran olyanokat, amik az egész hátralévő életedre befolyással vannak legyen az jó, vagy rossz értelemben. Természetesen esetünkben minkét főszereplőnk áldja a sorsot, hogy kapcsolatuk így alakult. Na de vissza az eredeti tevékenységhez.

Némi idő után a kisebb Minho vállát markolászva kezdett el mocorogni, ezzel jelezve neki, hogy most már igazán mozoghatna. Az idősebb pontosan értette kedvese célzását így eleinte lassan és óvatosan kezdett mozogni, majd mikor már a kisebb arcán is szimpla élvezet látszott gyorsított a tempón, ezzel sóhajokat és nyögéseket kicsalva mindkettőjükből, míg kezeikkel a másik testének minden szegletét felfedezték. Hosszú percek után Jisung hyungja nevét hangosan nyögve élvezett el, majd nem sokkal később az említett is követte őt. Miután Minho kihúzódott a kisebből még egy utolsó édes csókba invitálta őt, mielőtt a fürdőbe mentek volna zuhanyozni. Tusolás után jó kedvűen ugyanakkor viszont csöppnyit fáradtan helyezkedtek el a nagy ágyon, ahol természetesen, Jisung rögtön hyungjához bújt.

-Szeretlek hyung.. -nézett fel Minho szemeibe aranyosan, mire az említett érezte, hogy testét elönti a melegség.

-Én is szeretlek Sungie. -puszilt gyöngéden, lágyan mosolyogva szereleme ajkaira. 

Jisung szinte rögtön álomba merült amint az idősebb elkezdte piszkálgatni kissé vizes tincseit, de persze Minhonak sem kellett sok idő, hogy átlépje az álom kapuit.

______________

Hey-hey emberek! 
Hogy vagyunk- hogy vagyunk?
Sajnálom, hogy ennyit kellett várni erre a részre, de bevallom nem kicsit tétováztam a rész megírása előtt és közben is bár lehet tényleg nem kellett volna ilyesmit írnom, még most se tudom eldönteni mennyire lett borzalmas._.  A közeljövőben megpróbálok jobban ráfeküdni ennek a könyvnek az írására ugyanis.. nos, ha nem is a következő két hétben, de ebben a hónapban szeretném befejezni ezt a storyt, ugyanakkor viszont nem szeretném, hogy erőltetett legyen szóval... eh majd meglátjuk