Séta a parkban, egy barátság kezdete és egy szerelem hajnala.

Ötödik

2020.01.05. Vasárnap délután

- No akkor irány a szőnyeg - adta ki az utasítást nekem Aleix.

A bemelegítő gyakorlatok melepően jól mentek, Aleix támogató irányítása bátorító volt. Csináltunk néhány gyakorlatot amit ismertem, de a többség ismeretlen volt számomra. Először izgultam, hogy fogom érteni mit kell tennem, ha nem ismerem a szakkifejezéseket angolul, de itt is kiderült feleslegesen izgultam.
Aleix először elmondta a feladatot, aztán megmutatta mit csináljak, majd segített, hogy jól csináljam. Az első érintései még kissé furcsa érzést keltettek, de aztán megszoktam és csak annyit ért hozzám ami szükséges volt.
Folyamatosan dícsért és bíztatott, amitől egyre magabiztosabb lettem. 
Rendesen leizzadtam és kifáradtam már, amikor kinyílt a terem ajtaja. George jött be a sráccal, aki nem akart felengedni az emeletre. Szóval ő lehet Robi, aki vigyázott Georgera, mosolyogtam magamban.

Pont befejeztük a gyakorlatokat addigra, a szőnyegen ültem lihegve, George pedig hasonlóan izzadtan mellém telepedett.
- Na milyen volt a hajcsár? - kacsintott rám. - Látom rendesen megizzasztott.
- Szerintem jól ment, nem volt olyan vészes elsőre azt hiszem. - Fejeztem be bizonytalanul.

Elpirultam. Nem szeretek izzadtan mutatkozni mások előtt, főleg nem pasik előtt. De mivel láttam, hogy ő is olyan izzadt mint én, no meg nekik ez talán természetes, igyekeztem nem zavarban érezni magam miatta.

- Ügyes volt Lilla, és szófogadó, nem úgy mint te néha. - Lépett oda Aleix, és vállon veregette George-ot, majd a lábamhoz guggolt.

- Nyújtunk most egyet, aztán ha rá érsz átbeszélhetjük az étrendet is, de már nem itt, mert 7-kor zár a terem.

- Uh, már ennyi az idő, észre se vettem. - Kaptam Aleixre a tekintetem. -  Most nem jó, találkozom a barátaimmal egy italra, de holnap edzés után jó lehet.

- Persze, hogy nem ér rá, fontos ember a  csajszi. - Hajolt meg előttem viccesen George - Jó lesz neki holnap is. - Mondta Aleix felé bökve a fejével vigyorogva, majd megcsörrent a telefonja és felállt mellőlem amikor felvette és arréb sétált.

- Régen találkoztam már ezekkel a barátaimmal, ritkán futunk össze mióta már nem együtt dolgozunk a hallgatókért.

- Nem kell magyarázkodnod, dolgod van. Tökéletesen jó lesz holnap is megbeszélni ezt. Mi esténként jobban rá érünk, és George élvezi a társaságodat, ezért gondoltam, akár a mai folytatásra.

- Csak George?

- Nem. - nevette el magát, mint aki kínos helyzetben van. - Mind a ketten, csak nekem fontos, hogy a felkészülés alatt ne csak fizikailag kerüljön jó állapotba, hanem lelkileg is jól legyen. Nehéz döntés volt, mikor a megszokott Lanzarote-i edzőtábor helyett úgy döntöttem ide jövünk, ráadásul 2 hét helyett 6 hétre, ezért az én vállamon van a teher, hogy erre is figyeljek.

- Szóval nem csak a te hobbid leszek amíg itt vagytok, hanem George szórakozása is? - Próbáltam sértődött arcot vágni, de szerintem nem sikerült túl hitelesre.

- Nem úgy értettem, miért csavarod ki mindig amit mondok. - Morgolódott, tetett dühvel, miközben a szeme körül a mosolyráncok nem tűntek el.

- Ok, bocsánat, azt hittem pont ezt kedvelitek bennem.

Aleix nem akart erre felelni, Georgeot kezdte figyelni, gondolom ő sejtette kivel beszél, és azt is miről. George észre vette Aleix könyörgő pillantását és vissza sétált miközben elköszönt a hívóféltől. Lehuppant mellém és hatalmas vigyorral tette le a telefont.

- Harryvel beszéltem, kell néhány adatod, és holnapra átküldi a szerződést. No de úgy látom előbb nyújtunk, utána foglalkozunk az üzlettel.