- Jó éjt angyalom... - halványult el a mosolyom és adtam neki egy apró csókot... - Szeretlek picim.
- Én is szeretlek Kook... - nézett mélyen a szemembe, ahogy én is az övébe...
🚬 Reggel 🚬
Én még javában aludtam, de éreztem, hogy valaki apró puszikat hint az arcom minden egyes pontjára, aki nem más, mint az én angyalom.
- Kook - suttogta halkan, én pedig nem nyitottam ki a szemem, azért sem....
- Ébresztő... - simított gyengéden a hasamra. - Jungkook... - vágott egy kicsit pofon, én pedig hirtelen elkaptam őt....
- Aahhjj Kook... - kuncogott édesen, én pedig vissza adtam azt a sok puszit, amit kaptam tőle.... - Elég... - mondta kuncogva.
- Jó reggelt gyönyörűm... - mondtam mosolyogva és az ajkára martam.
- Jó reggelt álomszuszék...
- Ki pihented magad ? - feküdtem óvatosan a hasára.
- Fogjuk rá... - mondta aranyosan és egy hatalmasat korgott a hasa, én pedig rá néztem nevetve... - Ez nem én voltam. - mondta kuncogva.
- Aha... Mond ezt annak, aki süket. - mondtam viccelődve, Chim pedig az arcomra simított még mindig nevetve.
- Na menjünk és együnk valamit... - álltam fel róla, őt pedig fel vettem az ölembe... - Nagyon jó dolgod van... Az ölemben hordozlak, mint egy kisbabát. - mondtam mosolyogva, ő pedig össze szorította az arcom...
- Ezt kell tenned... Érted ? - mondta durcisan, én pedig megcsókoltam...
- Jól van kisbabám.... Mert lassan az vagy.
Az én kisbabám. - öleltem magamhoz szorosan és el indultunk a konyha felé...
- Jó reggelt nektek... - köszönt ránk Jin, miután le értünk a konyhába...
- Jó reggelt.... - köszöntünk egyszerre Chim-mel.
- Ne utánozz... - mondta az engem ölelő "baba„.... Olyan aranyos.
- Nem foglak főnök... - ültettem le egy székre, én pedig mellé ültem...
- Na... Mit kértek reggelire ? - fordult felénk Jin..
- Ramen-t... - mondtuk szintén egyszerre Chim-mel, máj egymásra nézve el nevettük magunkat...
- Tök aranyosak vagytok. - mondta Jin vigyorogva.... - Oké, akkor Ramen.
- Segíthetek ? - kérdezte meg Chim, Jin pedig mosolyogva bólintott egyet, Chim meg felállt nagynehezen és Jin mellé totyogott.
- Hé... Nagyon fáj ? - kérdezte aggódva Jin.
- Ki bírom... - támaszkodott meg Chim a konyhaszekrényen, nekem pedig pötyögni kezdett a mobilom.
Egy lány volt az, akit nem ismertem de nagyon ismerős volt...
Így gondoltam, hogy vissza írok neki...
Soo: Szia... Emlékszel rám ?
JK: Szia. Ismerlek téged ?
Soo: Igen Jungkook...
Nagyon jól ismersz.
JK: Ki vagy ? - ugrott be egy lány, a múltamból, aki nem más volt mint a volt főnököm lánya. De ő nem lehet. Meghalt egy balesetben....
Soo: A főnököd lánya. Beugrott ?
JK: Az kizárt... Meghalt az a lány.
Soo: Nem érdekes... Tudod, nagyon jól tudom, hogy mit tettél az apámmal.
És ezt nem hagyom annyiban.
Bosszút állok az apámért.
Úgyhogy, vigyázz...
A kis Jimin nem fogja élvezni.
Szia.
JK: Ennek a személynek, már nem tudsz válaszolni... - tiltott le engem, én pedig csak ültem egy helyben és néztem a mobilom képernyőjét.... De viszont, aki Jiminhez ér annak ki tekerem a nyakát.
Legyen az fiú vagy lány... Nem érdekel.
- Kook... Minden rendben ? - jött oda hozzám Chim és aggódva figyelte az arcom.
- I-igen, minden rendben. - néztem rá én is aggódva és az ölembe húztam...
- Nagyon sápadt lett az arcod. Biztos, rendben vagy ? - simított gyengéden az arcomra, én pedig megcsókoltam.
- Ne aggódj... Minden rendben. - csúsztattam le a kezem a fenekére, amit Jinnek végig kellett néznie de leszarom...
- Ne előttem kérlek. - fordult el, mi pedig ki nevettük....
- Tudom, hogy történt valami... Csak ültél és bámultad a mobilod képernyőjét sokkoltan.
- Chim... Semmi baj nem történt.... - adtam egy puszit az arcára.
Komolyan mondom, hogy megőrülök.
Mi fog még jönni ?
