- Semmiség Jimin... De én megyek mert munka van... Sziasztok.. - köszönt el tőlünk. - Jungkook... Vigyázz nekem rá, hallottad ?
- Hallottam... - mondtam Jimint bámulva... Most, nem értem magam...
Nekem be jön Jimin ? - Na jó.... - csaptam össze a két kezem, mire Jimin össze húzta magát.... - Ohhh ne haragudj. - léptem hozzá közelebb és magamhoz öleltem. - Nem akartalak megilyeszteni.
- S-semmi baj... - nézett fel rám. Miért ilyen kicsi mellettem ? A vállamig ér.
Chhh törpe... De egy aranyos törpe.
🚬 Pár perccel később 🚬
Mikor meg reggeliztünk, be mentem a nappaliba és a kanapén üldögélek...
Jimin pedig, fel ment a szobájába és be kente a bordáit.... Remélem, hatásos lessz az a krém...
De az említett, épp felém totyog és megállt előttem lehajtott fejjel...
- Mi a baj ? - fogtam meg a kezét és egy mozdulattal az ölembe húztam... De mindezt óvatosan.... - Fáj valamid ?
- Nem... - feküdt rám és a nyakamba fúrta fejét, amivel meglepett, én pedig át öleltem. - Hé... Hozd vissza a boldog gépet, oké ? Ne légy szomorú és ne félj.
- Nem megy... - motyogta édesen...
- Segítsek ? Hmm ? - simítottam a hajára, ő pedig fel emelte a fejét...
- Hogyan ? - kérdezte aranyosan...
- Így... - húztam magamhoz egy szenvedélyesre sikeredett csókra... Annyira finomak az ajkai...
Mikor elváltunk, Jimin egy hatalmas mosollyal díjazott meg engem... - Nahát, itt a boldog gép... - nevettem fel, és ő is.
- Aranyos vagy, mikor mosolyogsz... - mondtam lágy hangon és a füle mögé tűrtem a haját.
- Én aranyos ? - kérdezett vissza...
- Igen, te.... Cuki vagy... - csíptem meg egy kicsit az arcát és kapott tőlem egy apró puszit az ajkára....
- Hagyj békén... - fúrta vissza fejét a nyakamba....
- Jól van... Békén hagylak... - nyúltam be a pólója alá és simizni kezdtem a hátát...
- Na és, mit csináljunk ma ? Már végleg szabad vagyok... Szóval, nem kell egyedül lenned. - leheltem egy apró puszit a nyakára.
- Nem tudom... - emelte fel a fejét, és megtámasztotta a melkhasamon...
- Mit szoktál csinálni ilyenkor ?
- Őszintén ? Ülök és nézek ki a fejemből. Én mindig unatkozom. - simítottam az arcára. - De mostmár, itt vagy te... Szóval, vége az unalomnak...
- Akkor, beszélgessünk... - mondta egy halvány mosollyal az arcán.
- Rendben... - mondtam, Jimint pedig ki rázta a hideg..... - Fázol ?
- Egy picit. - suttogta édesen...
- Várj, hozok egy plédet... - álltam fel és fel mentem a szobámba. - Itt is van... - mentem le vissza, és Jimin fel állt a helyéről. - Feküdj vissza... - mondtam neki, ő pedig azt mutatta, hogy én feküdjek le először, amit meg is tettem.
Jimin pedig, rám feküdt óvatosan és magunkra húzta a plédet is...
- Nem fáj így semmid ? - öleltem magamhoz.
- Nem... - mondott ennyit és a nyakamba fúrta buksiját....
- Egyébként, boldog szülinapot neked picúr... - suttogtam fülébe, ő pedig rám nézett mosolyogva...
- Köszönöm... - mondta boldogan, és kaptam az arcomra egy puszit...
- Van egy meglepi neked.... - mondtam elégedetten és elő húztam egy kis dobozt.
- M-mi ez ? - vette ki a kezemből és ki nyitotta... A dobozban pedig, egy gyönyörű lánc volt, amin két J betű szerepelt.... - Ez nagyon szép..... - mondta boldogan és magához ölelt.
- Fordulj meg... Segítek feltenni. - vettem el tőle a láncot és a nyakába tettem....
- Köszönöm.... Még sosem kaptam, ilyen ajándékot senkitől.... - nézte a medált. - De miért van rajta két J betű ?
- A te neved és az enyém... - mondtam neki, mire felém fordult. - De ha gond, akkor ki cserélem....
- Nem akarom, hogy ki cseréld... Ez így tökéletes... - mondta mosolyogva, és közelebb csusszanva hozzám, adott egy apró csókot...
- Gyere vissza... - feküdtem vissza, Jimin pedig rám... Szerelmes lennék ? Nem hiszem. Vagy de ?
- Tényleg nagyon szép... - mondta, és hallani lehetett a hangján, hogy mosolyog.... Végre... - Sose fogom levenni.
- Örülök, hogy tetszik... És nézd, nekem is van egy..... - húztam ki a pólómból a nyakláncot, amit Jimin szemügyre vett...
- De neked, csak egy J betű van benne... Miért ? - nézett rám kíváncsian...
- Azért, mert én csak egy Jimint ismerek.... - néztem mélyen a szemébe, ahogy ő is az enyémbe és megcsókoltam őt...
