- Ne hozz zavarba. - mondtam neki durcizva, ő pedig egy szenvedélyesre sikeredett csókra hívott....
- Nem szeretnél enni ?
- Nem akarok most semmit. - mondta nehezen forgó nyelvvel, amin el mosolyodtam, hisz olyan aranyos volt.
- Cuki vagy. - mondtam mosolyogva, ő pedig, értetlenül nézett rám.
- H-hogy én ? - mutatott magára...
- Igen te.
- Szerintem.... - dőlt hátra az ágyon. - Szerintem csak halucinálsz.... - csukta le a szemeit.
- Nem... Nagyon is aranyos vagy. - másztam rá és apró csókokat hintettem az állára, onnan pedig, az arcára és a nyakára. - És szexi. - adtam egy csókot az ajkára.
- Ohh... Az lennék ? - húzott vissza egy szenvedélyes csókra.
- Az. És az enyém. - mondtam ki ezt hirtelen, Jungkook pedig rám nézett mosolyogva... Ebből már nem jövök ki. - Vagyis, mostantól...
- A tiéd vagyok ? - kérdezte egy elégedett mosollyal az arcán.
- Igen. - néztem rá mosolyogva, de hirtelen el is komolyodtam. - Van már más, igaz ? - lettem szomorú.
Nem akarom, hogy mással legyen.
Azt akarom, hogy az enyém legyen.
De most, miért nem válaszol ?
- Van igaz ? - kérdeztem rá újra, ő pedig az arcomra simított, halványan mosolyogva.
- Nekem csak te vagy. És te is leszel. - húzott magához mostmár egy szerelmes csókra.... Annyira megkönnyebbültem.
- Eszedbe se jussanak, ilyen gondolatok. Oké ?
- Oké. - mondtam mosolyogva és át öleltem....
- Aludj egy kicsit.... Biztos fáradt vagy. - mondta ki nehezen.
- Nem te vagy fáradt helyettem ? - kérdeztem kuncogva.
- Ahhh... Lehet. - fogott a fejére. - Nagyon fáj a fejem.
- Kellett ennyit innod. A te hibád. - túrtam bele a hajába...
- Rettentően fáj. - mondta már szenvedő hangon.
- Kérsz gyógyszert ? De milyen kérdés volt ez... Hozok, oké ? - másztam le róla és le mentem....
El kértem Jintől a gyógyszert, engedtem egy pohárba vizet és mentem is vissza.
- Tessék... - adtam oda neki.
- Ez biztos, hogy jó lessz ?
- Igen... Vedd csak be. - mondtam, ő pedig, tette amit kértem. - Jobb lessz.. - vettem el tőle a poharat és elé álltam.
- Gyere ide... - fogta meg a pólóm alját, magához húzott, át ölelte a derekam, én pedig, bele túrtam a hajába.
- Miaz ? - néztem le rá mosolyogva. - Kook mit csinálsz ? - bújt be a pólóm alá, és csókokkal lepte be a hasam minden egyes pontját. Annyira jó érzéssel tölt el.
- Álmos vagyok. - mondta mély rekettes hangján.
- Akkor mostmár pihenj....
- De te is jössz... - fogta meg a derekam és magára rántott.
- Így fogunk aludni ? - kérdeztem tőle értetlen fejet vágva.
- Igen. Így. - adott egy apró csókot az ajkamra. - Jó éjt angyalom.
- Jó éjt édes. - becéztem le őt, amin el mosolyogta magát.
- Édes ? - kérdezte egy fél mosollyal az arcán.
- Igen, mert édes vagy. - tettem kezem az arcára.
- Nagyon szeretlek Chim... - nézett mélyen a szemembe.
- Én is szeretlek... - mondtam én is a szemébe.
- Komolyan ?
- Igen... Komolyan. Az lehet, hogy én nem emlékszem rád de.....
- Az a kis kütyü ott bent, igen. - mutatott a szívemre mosolyogva...
- És az a kütyü, az enyém.
- Igen. A tiéd.
