- Chim... Semmi baj nem történt.... - adtam egy puszit az arcára.
Komolyan mondom, hogy megőrülök.
Mi fog még jönni ?
🚬 Pár perccel később 🚬
Épp, a szobámban fekszünk, Chim alszik, én pedig agyalok, hogy hogyan védjem meg Jimint mindenkitől....
Nem akarom, hogy baja essen újra.
De inkább, nem is gondolkozok a sok hülyeségen.... Felesleges, mert úgysem hagyom egyedül őt.
- Chim... - kezdtem ébreszteni őt, mert motyogott és forgolódni kezdett..... Gondolom rosszat álmodik.
- Baby ébredj.... - fordítottam magam felé, mire Chim ki nyitotta a szemeit.
- Mi a baj ? - kérdeztem tőle, ő pedig elsírta magát és belém bújt. - Semmi baj. Csak rosszat álmodtál. - öleltem magamhoz szorosan. - Mit álmodtál, hogy ennyire sírsz ? Hmmm ? - emeltem fel a fejét és le töröltem a könnyeit. - Elmondod ? Vagy nem szeretnéd ?
- Láttam az apám. - mondta szipogva. - És téged, ahogy megöl. - zokogta el magát mégjobban.... - Annyira rossz és valóságos volt.
- Shhh... Semmi baj. Nyugodj meg. - adtam egy puszit a feje tetejére, Jin pedig be nyitott.
- Kölyök... Egy lány keresi Jimint. - mondta, bennem pedig, megállt még a vér is. - Azt mondta, hogy Jimin anyukája barátnője és látni szeretné.
- Várj egy kicsit.... - fordultam vissza Chim felé. - Chim... Anyukádnak, volt barátnője ? - kérdeztem tőle, ő pedig bólintott egy aprót, én meg megnyugodtam... Nincs semmi baj.
- Szeretnéd látni ?
- Szeretném... - mondta kis aranyosan...
- Rendben picim... - adtam egy apró puszit az arcára és Jin felé fordultam. - Hívd csak be... Mindjárt megyünk. - mondtam ennyit, Jin pedig magunkra hagyott. - Töröld meg az arcod és menjünk le.. Oké ?
- Oké... - tette amit kértem, felálltunk az ágyból és le mentünk a konyhába....
Viszont, mikor Chim meglátta a lányt a hátam mögé állt...
- Mi a baj ? - fordultam felé.
- Kook... Őt nem ismerem. - nézett fel rám boci szemekkel, én pedig ideges lettem.
- Hogyhogy nem ? - kérdeztem tőle értetlenül.
- Jimin... - szólalt meg a lány, mi pedig rá pillantottunk.... - Fel ismersz engem ? - nézett rá mosolyogva a nő, Chim pedig, a hátam mögött, megrázta a fejét nemlegesen.
- Ki maga ? - mentünk le és le ültünk a lánnyal szembe.... De mikor megkérdeztem, hogy ki ő, láttam rajta, hogy el gondolkozik... Gyanús.
- Lora vagyok... Jimin anyukájának a barátnője... - nyújtotta felém a kezét.
- Jimin... - állt fel a nő és Chim felé vette az irányt. - Annyira sajnálom, ami történt. - ölelte magához szorosan, Chim pedig, rémülten nézett ki a fejéből.
- Te vagy Lora ? - vált el tőle Chim...
- Igen, én. - mosolyodott el zavartan a nő. - Ahhjjj istenem, hogy megnőttél. - ölelte magához újra. - Mikor utoljára láttalak, még 10 éves sem voltál.... - mondta mosolyogva a nő, Chim pedig, újra elvált tőle.
- Lora nénivel, van egy közös karkotőnk. Hol van ? - kérdezte Chim, a nő pedig, megmutatta a karján lévő ékszert...
- Itt van... Soha nem vettem le... Mindig rád emlékeztetett.... - mondta a karkötőt bámulva, Chim pedig, a nő nyakába borult.... - Ahhhjjj.... Annyira hiányoztál.
- Te is nekem... - ölelte a nőt szorosan, én el mosolyodtam rajtuk. Viszont, még mindig gyanús nekem...
Láttam egy képet Loráról, és egyáltalán nem így néz ki... Sokkal idősebbnek tűnt a képen...
Majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből....
- Örvendek - álltam fel a székről és kezet nyújtottam a nő felé. - Jungkook vagyok. - mondtam el a nevem, a lány pedig, szúrós szemekkel nézett rám.
De innen levágtam, hogy ez nem Lora....
- Chim... Menj fel a szobádba egy kicsit. - mondtam a lányt bámulva, Chim pedig, tette amit kértem. - Örülök, hogy újra látlak Soo.... - mondtam mosolyogva, a lány arcára pedig rémület került...
