11.Rész

300 19 0
                                    

◇◇ Jungkook ◇◇

A mai nap nagyon sok dolgunk volt, ugyanis kaptunk egy fülest, egy régi maffia vezéről apám régebben dolgozott ezen az ügyön, de a pasas eléggé kitanult lehetett hogy eddig senki sem tudta elkapni. Fokozott figyelmet kell fordítanunk rá, és persze bizonyítékokat is, erre nem mást kértem meg mint hű barátomat Yoongit, megkértem hogy szaglásszon egy kicsit hogy hogy hívják, mit is csinál pontosan a NamJin páros majd később lesz bevonva ebbe az egészbe. Yoongival rengeteg ügyet oldottunk meg ketten, nem hiába a jobb kezem. Nem kis feladat lesz ez számára, de tudom hogy képes lesz rá. Ha ezt az egészet megtudjuk oldani, talán apám még büszkébb lesz rám, hiszen neki sajnos nem sikerült, így nekem itt lehet az esély arra hogy apám munkáját én fejezzem be.

Munka után úgy gondoltam elmegyek Tae munkahelyére mivel azóta nem találkoztunk, hogy elhívtam így folyton rágondolok, zaklatni pedig nem szeretném. Szépen lassan szeretném megismerni, és nem pedig elsietni, kapcsolataim nagy része ezen siklott ki, megismertem, megtetszett, és egyből összejöttem vele. De Taenél más a helyzet, a kemény külső mögött biztos vagyok benne hogy egy érzékeny, törékeny lelkű ember lehet, és az ilyen embereket úgy lehet megközelíteni ha szépen lassan haladunk előre. Nem sokkal később oda értem a bárhoz ahol az én gyönyörű szívem választottja dolgozik, nem akartam bemenni így kint vártam a parkolóba mivel már nem sok van a munkaidejéből így jobbnak láttam ezt a megoldást. Kicsit tartottam tőle hogy mit fog szólni hozzá hogy újból itt vagyok de meglepetésemre viszonylag jól fogadta.

- Szia TaeTae! - Köszöntem neki boldogan.
- Szia Kook! - Köszönt vissza.
- Valami baj van? - Kérdeztem tőle aggódva.
- Nem, nincs, csak fáradt vagyok, húzós volt a mai nap. - Mondta enyhén leharcoltan.
- Rendben, akkor esetleg haza vihetlek? - Kérdeztem tőle.
- Igen, köszönöm. - Válaszolta, aztán nyitottam is ki az anyós ülés felöli ajtót azzal a lendülettel. Kicsit meglepett mert legutóbb csípőből utasított vissza.
- Huppanj be. - Mondtam mosolyogva.
- Köszi! - Mondta egy kisebb mosolyt elengedve.

El sem hiszem, hogy most hirtelen bele ment abba hogy haza vigyem. Az úton csendben haladtunk láttam rajta hogy valami nincs rendben és nem csak a fáradtság van a dologban, hiába Kérdeztem mi bántja nem volt hajlandó elmondani. Így inkább az útra koncentráltam.

Lassan oda értünk Taehez, így lassítottam mire a mellettem ülő csatolta volna ki az övet és szállt volna ki ha nem fogtam volna rá kezére.

- Tae! Biztos minden rendben? - Kérdeztem szemét fürkészve.
- Igen, biztos, csak fáradt vagyok. - Mondta rezüléstelen arccal.
- Pedig olyan mintha valami bántana..- Mondtam egyre aggódva.
- Kook, ha bántana valami még nem tudnám elmondani, a bizalom nálam hatalmas dolog, és bárhogy nézzük téged annyira még nem ismerlek hogy csak úgy elmondjam. Egy dolgot viszont elmondok, nem mindent mondtam el magammal kapcsolatban. Ezt majd idővel elfogom mondani neked, csak adj egy kis időt... Kérlek... - Mondta,  azzal kiszállt a kocsiból.

Még elköszönni sem tudtam tőle, olyan sebesen távozott.
A tudat hogy nem bízik bennem, valahol nem lepett meg, de ezen még majd dolgozunk hogy ez változzon benne. Egy biztos, valami bántja és valahogy ráfogok jönni hogy mi az. A legfontosabb hogy a bizalmába fogadjon és megnyíljon. Nem mindent mondott el magával kapcsolatban.. Hmm.. Vajon mi lehet az? Talán a családjában van valami amit nem említett? Bárhogy gondolkoztam a dolgon és azon amit akkor este Tae elmesélt magáról sehogy sem tudtam rájönni hogy mi lehet az amit nem mondhatott el. Türelmesnek kell lennem, nem akarom ráerőltetni, lehet olyan dolog amit nem lenne egyszerű felvázolni. Sokkal több időt kellene töltenem vele, hogy megpuhítsam. Lehet elhívom randizni, úgy kettesben is lehetünk, hátha így ha jutunk valahova.  Megőrít és elkeserít hogy ilyennek láttam ma, de biztos van oka. Gondolataimból visszatérve indítottam a kocsit és indultam meg haza felé, az út közben felhívtam Yoongsot, hogy jutott e valamire, de egyenlőre még a sötétben tapogatózik Ő is mint mindenki a rendőrségnél. Sokat nem beszéltünk mivel Jiminnél van, így Yoongi mellett Jimin hisztijét is hallgatnom kellett "Hogy már megint a munkáját?!". Nincs bajom Jiminnel, de mivel Yoongs is rendőr így el kell hogy fogadja ha a főnöke hívja akkor bizony esetek többségében a munkáról lesz szó és nem mellesleg ez egy elég fontos ügy. Yoongitól elköszönve bontottam a hívást majd a kocsimmal a garázsba beállva haladtam be a házba. Cipőmet levéve indultam a konyha irányába hogy kezembe vehessem a jól megérdemelt Banános tejemet, és mellé csináltam egy kis rántottát. Elfogyasztva vacsorám, mentem lezuhanyozni majd ezt követően feküdtem be az ágyamba. Az álom nehezen jött a szememre, mivel Tae-n járt az agyam és próbáltam rájönni mi lehet a baj. Gondolkodásom hatására végül elaludtam.

Mi lehet az amit nem mondtál még el Tae?...

Légy Az Enyém! || TaeKook ff. BEFEJEZETT||Where stories live. Discover now