17.Rész

303 18 10
                                    

🐯🐯 Taehyung 🐯🐯

1 éve, hogy én és Jungkook egy párt alkotunk. A kapcsolatunk ahhoz képest ahogyan indult és ahogy megtette az első lépést azzal hogy csókolt csak nyomatékosította bennem azt hogy az érzéseink egy és ugyan azok.

Ez idő alatt, a bizalmam is nagyobb lett felé, és nehezen ugyan de elmondtam neki Hobit. Nem érte váratlanul, mert elmondta hogy aki után nyomoznak az pont Ő. Eleinte úgy mesélt róla hogy nevet nem említett, ám az utóbbi időben sokszor feltűnt hogy nagyon sokszor van a bárnál rendőr autó akiket a NamJin páros rejtett. Azt is megtudtam hogy azért voltak ott mert kaptak egy fülest hogy járt bent nálam, és Kook megakarta előzni a bajt, hogy bármi bajom is essen. Magát a sztorit Yoongitól tudta meg, Yoongi pedig Jimintől, nem haragudtam egyikre sem, elvégre Yoongi és Jimin egy párt alkottak már akkor mielőtt még mi összejöttünk volna és tudom hogy Jimint csak az vezérelte hogy engem védjen ahogy itt elég sok mindenki azon van.

Hobi ezalatt az 1 év alatt nem jelent meg, ami számomra nagyon furcsa, és biztos vagyok benne hogy vannak emberei az utcákon, akik leadják neki hogy mi van velem, és hogy mit csinálok. Jungkook nem tart tőle, de én nagyon féltem, de nem csak Őt hanem a többieket is, nem tudják milyen, és hogy mire képes azért az emberért akit nagyon szeret.
Tudom, mert volt alkalmam tapasztalni.

Most viszont Kook kitalálta hogy a többiekkel menjünk el egy kicsit kikapcsolódni, így én szóltam Jiminnek hogy mi a tervünk, közben Ő a NamJin párossal beszélte meg a részleteket.
Tudni kell, hogy a mi kapcsolatunkat senki sem lepte meg, szerintem valahol Ők is sejtették hogy előbb vagy utóbb de úgyis együtt leszünk. Az sem okozott nagy meglepettséget, hogy Kook nem sokkal utána hozzám is költözött, ami nem mondható gyorsnak, mert amikor csak tehette mindig itt volt és esetek többségében itt is aludt. Hozzászoktam a jelenlétéhez, és amikor nem volt velem szabályosan hiányzott. A lakásomban már otthonosan mozgott így nem okozott neki nagy fejtörést hogy megtanulja mi hogy megy itt, a kapcsolatunk nagyon szoros, és támogatjuk egymást mindenben. Én az Ő munkájában Ő pedig az én munkámban, főleg mert ugye figyelve vagyok, és védve.

Már ameddig ...

Mivel az idő gyorsan telt, megindultam közös szobánk felé hogy valami vállalható ruhadarabot vegyek fel, mert azért csak jól kéne kinéznem, de Kook szerint én mindenhogy jól nézek ki. Cuki. De valahogy nekem nem ez jön át ahogy a tükör elé állva vizslatom kinézetem. Ruháimat kidobálva a szekrényből esik választásom egy párduc mintás ingre és egy fehér zakóra amihez egy hozzá illő nadrágot és cipőt kerestem. Idő közben a hajam színét is megváltoztattam szőkére, mivel nagyon rég volt már ilyen színű hajam.

A többiekkel a szórakozó helyen találkozunk de addig van még félóránk hogy oda érjünk, így kimentem Kookhoz a nappaliba aki várakozásában tv-t nézett

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

A többiekkel a szórakozó helyen találkozunk de addig van még félóránk hogy oda érjünk, így kimentem Kookhoz a nappaliba aki várakozásában tv-t nézett. Elé sétáltam, higy megmutassam mire is esett választásom és elég hihető reakciója volt hogy ez nem egy rossz találat volt.

- Úgy érzem szerelmem, hogy nem lesz annyi emberem, hogy megtudjalak védeni. - Kuncogta Kook.
- Nem jó? - Kérdeztem aggódva.
- Tökéletes, jobban bele gondolva lehet nem is viszlek magammal, vétek lenne ilyen gyönyörűséget csak úgy mutogatni. - Mondta hatalmas mosollyal az arcán.
- Ne túlozz már Kookie~~ - Nyújtottam el nevét mosolyogva és bújtam hozzá.

Jó érzés, szeretni és szeretve lenni, rég éreztem ilyet, és tekintve a múltamat, sosem gondoltam volna hogy valaha még szerelembe fogok tudni esni. De Jungkook elérte, hogy ez változzon.

- Szerintem lassan induljunk, mert pánik lesz ha nem érünk oda időben. - Mondta nevetve Kook.
- Máris indulhatunk. - Feleltem majd felvéve cipőinket indultunk útnak.

Az ajtót gondosan bezárva ültünk be autónkba amit Jungkook vezetett, haza felé fixen nekem kell majd vezetni, mert igen, leraktam a jogsit. Nehezen ugyan, de meglett.
Az utat végig nevettük és énekeltük, amíg oda nem értünk. Kook az egyik kezét combomra tette, én pedig a kezem az Ő kezére. Míg Ő az utat figyelte, addig én rá vezettem tekintetem és azon gyönyörködtem hogy egy ilyen férfi mint Ő mégis mit láthatott bennem, hogy a folytonos bunkóságom ellenére is képes volt ennyit harcolni azért hogy végül engedjek neki, és egy párt alkossunk.

Pár perc késéssel ugyan de oda értünk a szórakozóhelyhez, és Kooknak igaza volt mert épphogy találtunk egy parkolót Jimin már vagy 4xer hívott, hogy hol lehetünk, gondolom kezdett aggódni hogy lehet mégsem megyünk. Belépve a helységbe Jimin szél sebesen szaladt hozzánk majd ugrott a nyakamba.

- Azt hittem már nem is jöttök! - Siránkozott vékony hangon.
- Hogy Őszinte legyek, én egy kicsit elgondolkodtam azon hogy jobb lett volna otthon maradni. - Mondtam komoly arccal.
- HOGY MI?! - Akadt ki Jimin.
- Ugyan már, csak vicceltem.- Nevettem fel hangosan. - Amúgy is Kookie találta ki, hogy találkozzunk, így alap dolog hogy jövök én is. - Mondtam vigyorogva.
- Fhuu.. Te.. Kim Taehyung.. Az a szerencséd hogy a legjobb barátom vagy.. - Mondta fújtatva Jimin. Amilyen kicsi annyira méregzsák tud lenni. Nem is értem, hogy Yoongi hogy bírja elviselni.
Ahogy Jimin végre kiszakadt nyakamból végre oda tudtunk menni a többiekhez is hogy köszönjünk nekik is.

A pulthoz mentünk és mindenkinek kértünk egy egy kört, én persze colán kívül mást nem ittam, mert valakinek haza is kell majd vezetni, így alkohol fogyasztás nélkül is jól éreztem magam és figyeltem hogy ki miről beszél. A YoonMin páros egymásba volt olvadva, szokásukhoz híven. Nem bántom Őket, mert mióta Yoongi belépett Jimin életébe azóta Jimin egy teljesen kiegyensúlyozott ember lett, és örömmel tölt el hogy boldognak látom.

Az este folyamán nagyon jól éreztük magunkat, és sokat sem ivott senki, mert Kookéknak holnap munka lesz, így pihenniük is kell valamit mielőtt beállnak dolgozni.

Remélem nem lesz semmi baj és tudok olyan életet élni mint amilyenre valahol legbelül mindig is vágytam. Kook mellett tényleg boldog vagyok és biztonság érzetet ad hogy velem fekszik és velem kel.

Ugye lehetek még annyira boldog mint régen? Vagy még annál is boldogabb?..

Sziasztok!
Na, hát kicsit késve, de itt van a kövi rész!😊🥹😇
Olvassátok sok sok szeretettel! 💜🫰🐯🐰

Légy Az Enyém! || TaeKook ff. BEFEJEZETT||Donde viven las historias. Descúbrelo ahora