15.Rész

269 15 0
                                    

🐯🐯 Taehyung 🐯🐯

Telnek a napok, hetek, hónapok. Hobi nem jelentkezett azóta amióta megjelent újból az életembe. Kicsit tartok is ettől, mert nem volt rá sosem jellemző ilyesmi, valamit biztos tervez ami nekem fájni fog.
Jungkookkal a kapcsolatom is kezd jobb lenni, egyre több mindent osztunk meg egymással, pl elmesélte hogy van egy ügy ami régebbről tért vissza, és szinte minden napja azzal telik hogy lekapcsolják a tagot. Valahol aggódom miatta, hogy ne essen baja mert bárhogy nézzük jól kijövünk egymással, talán túlságosan is. Az hogy kölcsönös a szimpátia az csak egy plusz, nekem a múltam miatt nehezen megy a bizalom főleg olyan emberek irányában akikkel ha úgy alakulna hogy kapcsolat is lehetne belőle. Kook minden erejével azon van hogy bízzak benne, ami kedves tőle de nem tudom hogy hogyan mondhatnám el neki a történteket. A napokban én hívtam fel, hogy nem e lenne kedve átjönni amit Ő boldogan elfogadott minek az lett a vége hogy nálam aludt. Nem tartom gyorsnak mert mióta ismerjük egymást azóta egyszer ha aludt itt akkor is azért mert én kicsit sokat ittam. Furcsa hogy valaki ennyire érzékien bánik velem, bár Hobi is ezt csinálta az elején, aztán lett az ami.... Fájó pont az életemben és nem akarom mégegyszer átélni viszont Kook valahogy másabb, emberibb, tiszta szívű, és nagyon édes. Badarságnak tűnhet, hogy bunkón viselkedtem vele mégis megmozdít bennem valamit amitől a sok szenvedés és fájdalom ellenére is képes vagyok érezni valaki iránt olyat amit sosem hittem hogy képes leszek. Az a rengeteg erőfeszítés és megértés ami ebbe a srácba van, csak jobban és jobban érdekel és többet akarok a közelébe lenni. Ezek a gondolatok árasztották el agyamat mikor is egy telefon csengőhangja szakít félbe. Kook az, nahát csak emlegetnem kellett és meg is jelenik.
A zöld gombot oldalra húzva vettem fel a telefont és emeltem fülemhez.

- Szia Kookie! - Köszöntem neki boldogan.
- Oh, szia TaeTae! - Tett ugyan így Ő is.
- Miujság? - Kérdeztem érdeklődve.
- Azon gondolkoztam, hogy elmehetnénk moziba esetleg, van egy nagyon érdekes film, ha téged is érdekel. - Mondta kicsit félve.
- Öhm, jó, rendben. Legyen, mikorra készüljek el? - Kérdeztem kíváncsian.
- 1 óra múlva érted megyek. - Jelentette ki.
- Rendben, akkor készülődök és mehetünk is. - Vágtam rá hirtelen. Azzal bontottam a vonalat.

Indulás előtt élményem zuhanyozni, hajat mostam amit utána gondosan megszárítottam, és utána jött a nagy dilemma. Mit vegyek fel?! Nem akarok szakadt módon megjelenni mert bárhogy is nézzük szerintem ez egy randi akarna lenni.
A fél szekrényem kipakoltam, mire sikerült egy értelmes szettet összetákolnom.
A választásom egy bőrnadrágra egy barna felsőre meg egy farmer dzsekire esett.

Épp hogy elkészültem Kook már csöngetett is az ajtón

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Épp hogy elkészültem Kook már csöngetett is az ajtón. Odalépve az ajtóhoz nyitottam azt ki és üdvözöltem.

- Szia! - Köszöntem.
- Waow, szia! - Mondta zavartan.
- Mi a baj? Ennyire gáz lennék? - Kérdeztem csípőre tett kézzel.
- Dehogyis, ne beszélj butaságokat! Te mindenhogy gyönyörű vagy! - Emelte mutató ujját magasra.
- Azért túlzásokba ne essünk kérlek. - Forgattam meg szemem.
- Tae! - Emeli fel hangját. - Ne forgasd a szemed kérlek. Komolyan mondtam, gyönyörű vagy, sőt, csodálatos! - Mondta kissé idegesen.
- Hű, jó, bocsánat. - Mondtam neki kicsit szégyelve magam.
- Elég lett volna ha megköszönöd. - Felelte egyhangúan. - Lényegtelen, indulhatunk? - Kérdezte.
- Persze, indulhatunk. - Válaszoltam.

Enyhe vitatkozásunk után, az ajtót bezárva ültem be mellé a kocsiba és indultunk a moziba. Az út csendben telt, néha néha szóltunk a másikhoz, én sűrű bocsánat kérésekbe kezdtem a viselkedésem miatt, nem szúrhatom el, vele nem akarom, minél többet vagyok vele annál jobban ragaszkodom hozzá. Ha valaki Ő megtudna védeni engem bárkitől nem csak Hobitól hanem bárkitől. Persze nem ez a fő szempont, hanem az hogy számára mindegy hogy milyen vagyok, lehet bunkó vagy kedves esetleg ténylegesen cuki, Ő kitart mellettem és én is ki akarok mellette. Lehet a sors, lehet más de nem véletlenül sodorta Őt hozzám. Nem vagyok hívő ember, ám hiszek a csodákban, és bár még Kook nem tudja de Ő egy csoda az életemben épp ezért nem szabad elszúrnom, mert Ő is ember és senki sem tud élete végéig türelmes lenni valakivel szeresse bármennyire is. Talán ha sikerülne megnyilnom neki, azzal mègjobb lehetne a kapcsolatunk, de még mindig nem állok rá készen, az igazság az hogy nem kell sok ahhoz hogy a bizalmam neki adjam, de mèg jobb ha biztosra megyek. Gondolataim a kocsi egyhelyben állta szakította félbe.

- Itt is vagyunk. Minden rendben? Olyan csendbe voltál szinte egész úton. - Fürkészte tekintetem Kook.
- Persze, minden, csak... Én tényleg szégyenlem magam ahogy viselkedtem Kookie... - Feleltem lehajtott fejjel.
- Tae.. Nézz rám, kérlek. - Szólalt meg lágy hangon, én pedig rá emeltem tekintetem. - Nincs semmi baj, biztos oka van annak hogy így reagáltál, nem kérdezem, mert szinte biztos hogy még mindig nem mondanál semmit, de tudd, hogy türelmes leszek amíg képes leszel teljesen megnyílni előttem! - Nézett szemembe mélyen.
- Köszönöm.. Tényleg.. De ki tudja meddig tart ez nálam.. Én csak nem akarom elrontani, és legfőképp elveszíteni téged...- Néztem rá könnybe lábbadt szemekkel.
- Nem fogsz elveszíteni, melletted leszek, és megóvlak, mindentől és mindenkitől! És ha kell én évekig is várok arra hogy teljes mértékben megbízz bennem! - Mondta majd két kezét az arcomra rakta hogy letörölje könnyem az arcomról. - Ne sírj, nem akarlak sírni látni. Rossz így látni téged kicsi TaeTaem. - Mondta és puszit nyomott az arcomra.
- Jó, akkor menjünk, és nézzük meg azt a filmet amit mondtál. - Feleltem neki mire megfogta kezem és elindultunk a mozi felé.

Megvettük a jegyet, pontosabban Kook vette mert nekem nem engedte hogy fizessek, aztán beálltunk popcornt venni meg nekem nachost mert én azt imádom, és bementünk a terembe elfoglaltuk helyünket és vártuk hogy kezdődjön a film.

A film nagyon jó volt, sokat nevettünk rajta, és néha néha egymáshoz is bújtunk, jó érzés volt vele lenni és nem aggódni semmin, mellette biztonságban érzem magam. Minden tette, érintése csak jobban magához láncol. Ki érve a moziból, beültünk a kocsiba és indultunk haza, az egész utat végig beszélgettük és nevettünk, idéztünk fel a filmből részeket amiken nagyokat nevettünk. Haza érve Kook kinyitotta az ajtót hogy kiszálljak még egy kicsit beszélgettünk majd elköszönve egymástól öleltük meg egymást és megtörtént az amire hazugság lenne azt mondani hogy nem vágytam már rá.

Megcsókolt. Jungkook megcsókolt. Én pedig viszonoztam.

Légy Az Enyém! || TaeKook ff. BEFEJEZETT||Where stories live. Discover now