Légy Az Enyém! || TaeKook ff. BEFEJEZETT||

20. Rész

🐰🐰 Jungkook 🐰🐰

1 hét alatt szinte az őrület kerget, idegesít hogy Tae nyomtalanul eltűnt. A telefonját sem tudjuk bemérni, feltételezem Hoseok kikapcsolta, nem hiába az egyik legjobb a bűnözők körében. Nagy segítség hogy Yoongi és Jimin velem vannak és rajta vannak azon hogy minél hamarabb megtaláljuk Tae-t, de jelenleg nem sok esélyt látok arra, hogy ez bekövetkezne.

Hatalmas agyalásom közepette Yoongi, Jimin társaságában szalad hozzám telefonommal a kezébe ugyanis letettem valahova és bármennyire is szerettem volna tudni hogy hova nem jutott volna eszembe, mert csak is Taehyungon járt az agyam. Hang nem volt rajta, így bárki keresett is volna se hallom meg, de szerencsére Yoongiéknak jó hallásuk van így a rezgést követően megtalálták. 

Kanapémon ülve magamba roskadva hozták oda nekem, egy ismeretlen számot kijelző telefonom.
Furcsán néztem, mert csak azok tudják a számom akik ténylegesen hozzám közel állnak.

Félre húzva a zöld gombot fogadtam a hívást majd egy férfi szólt bele.

- Jungkookal beszélek? - Kérdezte az idegen.
- Igen, Jeon Jungkook vagyok! Én kivel beszélek? - Kérdeztem kissé feszülten, ha valaki most próbál meg szórakozni azzal csak olajat tesz a bennem lévő tűzre amit így is nehezen tudok vissza fogni.
- Hoseok.. Jung Hoseok. Van nálam valaki, aki neked elég fontos lehet.- Mondta undorral a hangjában.
Ez volt az a pont amikor is nem tudtam uralkodni magamon és nem tudtam higgadt maradni. Ez a rohadék, valószínűleg Tae telefonjából ki kereste a számom.
- Ha egy ujjal is hozzá mersz érni Taehez, megöllek! - Mondtam dühtől forrva.
- Nagy szavak egy olyan embertől akinek még az apja sem volt képes a rácsok mögé dugni. - Mondta nevetve.
Ez az ember egy vadállat, befogom bizonyítani mindenkinek hogy képes leszek arra hogy elkapjam.
- Mondok neked valamit Jungkook. Találkozzunk, Tae ugyan nem lesz velem akkor, mert jó helyen van itt velem. Beszélgetünk, üzletet kötünk, és meglátjuk kinek mi éri meg. Mit szólsz hozzá? - Mondta továbbra mosolyogva.
- Mondd meg hogy hol, és ott leszek! De előtte had beszéljek Tae-el! - Mondtam határozottan.
- Legyen neked gyereknap, tessék, de csak mert jó kedvem van. - Mondta majd át adta Taenek a telefont.
- Kook.. Jól vagyok, ne aggódj.. Csak maradj higgadt.. Szeretlek nagyon.
- Tae, szerelmem, megfoglak menteni, ígérem, ezt a rohadékot meg lecsukom. - Mondtam neki kétségbe esetten.
- Tudom Kook, bízom benned. - Mondta majd nem hallottam a hangját.
- Tae! Tae! Itt vagy? - Kérdeztem Yoongira és Jiminre nézve miként a kétségbe esés kezdett az uralma alá venni.
- Most hogy teljesült mindkettőtök vágya, a lényegre is térek. Szóval, holnap este 8kor a bárnál ahol Tae dolgozik. Egyedül gyere, ne trükközz mert a végén Tae fogja megszívni. - Mondta azzal bontotta a vonalat ezáltal semmit sem tudtam reagálni.

Idegesen dobtam a telefont a kanapéra és fel alá járkáltam.  Mérgelődtem, magamat hibáztatom hogy ez történt, ha fokozottan figyeltem volna Taere akkor most nem lett volna ez. Nem eshet baja, és nem veszíthetem el a fejem, mert baja eshet, és ami a legrosszabb esetleg meg is ölheti Hoseok.

Miután már nem tudom hanyadik utamat tettem meg a fel és le járkálásba Yoongi szólt rám, hogy mi van ugyanis nekik a telefon beszélgetés után semmit sem mondtam el.

- Kook! Állj már le egy kicsit kérlek. Higgadj le, és mondd el mit mondott. - Mondta nyugodtan Yoongi ami még engem is meglep, tekintve hogy nem egy nyugodt ember Ő sem.
- Hát jó.. Bár nem nagyon tudok nyugodt maradni. A lényeg, hogy nála van Tae, és azt mondta hogy találkozni akar velem. Ha bárki jön velem Tae issza meg a levét. - Hadartam el neki.
- Szó sem lehet róla hogy egyedül mész! - Mondta egyszerre a YoonMin páros.
- De! Egyedül megyek, és ezt most nem úgy mondom mint a haverod, hanem úgy mint a főnököd! Tae a legfontosabb nekem, ha baja esne és abba bele halnék. - Mondtam könnyes szemmel. Furcsa lehetett így látnia a YoonMinnek, de most először érzem azt hogy valóban szerelmes vagyok.
- Legyen ahogy akarod! De ha bármi van, csipogj és indulok! HÉ! Indulunk! -Javította kis Jimin.
- Mindenféleképpen!- Mondtam neki megadóan.

Az 1 hét alatt amíg nem mentem be a rendőrségre Yoongi folyamatosan mellettem volt, ahogy Jimin is. Érdekes, de Jimin annyira nem vészes alak mint azt gondoltam. Kezdetben egy törpe mit ugrálsznak tartottam, de ahogy szívén viseli Tae sorsát sok mindent megváltoztatott bennem. Elvégre legjobb barátok, és Jimin aznap vele volt amikor dolgozott és Hoseok megjelent. Termetéhez képest elég agresszív, de van benne szerethető is. És annak csak örülök hogy Yoongival így egymásra találtak, igaz Yoongs természete sem a legjobb, de Ők ketten valahogy kiegészítik egymást.

Az állapotomat tekintve ha Ők ketten nem lettek volna 0-24ben velem, akkor vissza estem volna régi szenvedélyemhez az alkoholhoz. Legutóbb egy kapcsolatom miatt alakult ki. Nem volt semmim, és akkor még Yoongi sem volt annyira közeli barátom mint most. Így az egyetlen út az alkohol volt, ezek közül pedig a Whisky.

Bár Yoongi fokozott figyelmet szentel rám pont emiatt, Jimin egy kicsit megnehezíti a dolgát. Szó se róla, Jiminnek is minden tiszteletem, hogy ennyire tartja magát, tekintve hogy az elmúlt 1 hétben nem valami sokat aludtunk.

Bárhogyis legyen, most mindenféleképpen muszáj lesz valamennyit aludnom, holnap ne az legyen az első dolgom hogy lepuffantom Hoseokot, hanem inkább higgadt felnőtt ember módjára beszéljünk. A tét hatalmas, ugyan Taehyungról van szó, az én életem szerelméről.

És ha kell a legalja ajánlatba is bele megyek csak hogy neki ne essen baja.

Ne aggódj Tae hamarosan együtt leszünk...!