Légy Az Enyém! || TaeKook ff. BEFEJEZETT||

12.Rész

♡♡♡ Taehyung ♡♡♡

Mióta újra láttam Hobit, nem vagyok a toppon. Jimin fokozott figyelmet fordít arra hogy a lehető legkevesebbet legyek egyedül amiért hálás is vagyok neki, továbbra is hajtogatja azt hogy mondjam el Kooknak de egyszerűen még képtelen vagyok rá.
A mai nap nem kellett bemennem dolgozni, mivel a váltó társam szólt hogy megy majd Ő. Ezt kihasználva hívtam fel barátomat hogy jöjjön át hozzám. Telefonom elő véve tárcsáztam Jimint majd elmondtam neki hogy ma itthon vagyok és ha gondolja jöjjön át, ismerve Jimint nem kellett neki sokat könyörögni mivel amikor csak tud jön, most már csak azért is meglepő mert mióta Yoongival együtt vannak nem beszélünk valami sokat. Nyilván megértem, új kapcsolat, és minden új, örülök neki hogy mellette megtalálta önmagát és tényleg szerelmes.
Nem sok idő múlva megérkezett és beengedve az ajtón vette le cipőjét majd célirányosan indult a nappali felé.

- Eléggé leharcolt vagy.. Minden rendben? - Kérdezte aggódva.
- Gondolhatod hogy mennyire megrémiszt ez az egész. Sosem gondoltam volna hogy valaha látom még. - Mondtam neki.
- Ez érthető, de még mindig azt mondom hogy jobb lenne ha bíznál Jungkookban és elmondanád neki. Biztos vagyok benne hogy segítene, és nem kellene rettegésben lenned. - Mondta teljes határozottsággal.
- Chim... Ezt már elmondtam egyszer, idő kell ahhoz hogy megbízzak benne. Aranyosak tartom, és tetszik is, deeee nem akarok semmit sem elsietni, és továbbra is tartom magam ahhoz, hogy nem egyszerű egy ilyen dolgot elmondani. Egyébként Kooknak is feltűnt hogy valami nincs rendben velem, de a fáradtságra fogtam. - Mondtam neki.
- Ácsi, mikor találkoztatok? - Kérdezte Jimin érdeklődve.
- Tegnap amikor dolgoztam, ugye te is ott voltál, aztán jött Hobi.. Majd este, mikor bezártam ott várt a parkolóban. Kérdezte hogy minden rendben van e, de én a fáradtságra fogtam hogy azért vagyok szótlan. Majd megkérdezte hogy haza hozhat e, ha nem jött volna vissza Hobi, akkor nemet mondtam volna újból, de tartottam attól, hogy valahol várhat rám, így inkább elfogadtam Kook ajánlatát hogy haza hozzon. - Meséltem neki az aznap esti történetet.
- Ahhaaa.. És? Volt még valami más is? - Kérdezte.
- Nem, nem szóltam semmit az egész úton, az ablakon néztem ki, és gondolkodtam. Aztán amikor haza értünk, én ki akartam szállni, de ráfogott a csuklómra, és újból megkérdezte hogy mi a baj... Itt elmondtam neki, hogy nem bízom benne annyira hogy bármit is elmondjak neki, de viszont annyit igen, hogy van néhány dolog amit nem mondtam el. - Folytattam tovább.
- Jójó, ezt én is értem. De ha kicsit jobban bele gondolsz. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Ő hozna és Ő vinne, figyelj Tae! Neki ez nem lenne gond, látszik rajta, hogy érdeklődik irántad, ami egy plusz pont. Más már rég feladta volna ha olyan szinten bunkó lettél volna vele mint Kookal. - Kezdett bele kisebb monológjába.
- Nem szeretném, ha furikázna, azt meg főleg nem ha baja lenne, tudom hogy rendőr, de Jimin. A te helyzeted is nehezebb lenne. - Mondtam neki.
- Már miért lenne az? - Kérdezte értetlenül.
- Mivel Yoongi is rendőr, és Kook legjobb barátja és egyben a jobb keze is, így Kook nem egyedül intézné ezt az egészet. És mivel nekem is feltűnt hogy valóban érdeklődik irántam, így attól tartok ha elmondom neki, akkor bele akar folyni és semmiféleképpen nem szeretném kitenni ennek az egésznek. - Világítottam rá a lényegre.
- Te félted Jungkookot? - Kérdezte egy hatalmas mosoly keretében.
- Mi van ha igen? Jimin, te vagy az egyetlen aki tudja hogy mire képes Hobi, mi van ha Kooknak vagy esetleg Yoonginak is baja eshet? - Kérdeztem vissza.
- Akkor biztos lehet benne hogy én magam nyírom ki. Az én Yoongimhoz senki nem fog hozzá érni, csak is én. - Mondta Jimin, hirtelen felpattanva a kanapéról.
- Jó, nyugodj meg kérlek, épp ezért nem szabad hogy most még megtudja Kook, és legfőképp Yoongi. - Mondtam lehajtott fejjel. Tudom hogy Jimin azért csinálja hogy adjam meg a bizalmat Jungkooknak de én nem Ő vagyok, Ő szemmel láthatóan bízik Yoongiban, nekem viszont idő kell hozzá. És az hogy Kook erre meddig képes várni, azt már csak Ő tudhatja. 
- Én nyugodt vagyok, csak szimplán téged nézlek és aggódom érted ezért akarom a javadat. És persze hogy bízz meg Jungkookban. - Mondta Jimin.
- Fogd be Chim mostmár, de komolyan. - Szóltam rá nevetve.

Ezt követve hogy rászóltam Jiminre elhallgatott és megbeszéltük hogy nézzünk valami filmet. A televíziót bekapcsolva Jiminre bíztam mit nézzünk, így a Netflixet megnyitva kezdett el keresgélni, végül hosszas percek után végre megtalálta a tökéletes sorozatot még pedig a Nyerd meg az Életed. Mielőtt neki kezdtünk volna a sorozat maratonnak csinált popcornt és befészkelve kezdtünk neki.

A sorozat nézése közben Jimin kitalálta hogy Ő itt aludna, így felhívta Yoongit és elmondta neki, hogy ne várja mert ma nem megy se haza se pedig hozzá. Valahol irigylem hogy Ők így egymásra találtak, de boldogsággal is tölt el. Addig néztük a sorozatot még végül a kanapén aludtunk el.

Remélem nekem is sikerül majd megtalálnom a boldogságom....