Gyűlöletből szerelem/Bakugou Katsuki x reader/

1.

------Na, jó... Tegnap elmentem boltba (mindenkinek kell bevásárolni...) és vettem két topjoy-t... Kibontottuk barátnőmmel, erre mi volt az én üzenetem? "Állj fel" Mondom, jó hogy nem fiú kapta.... És ugye mivel ez a "Crazy Fun"-nak nevezett változat volt, ezért ha összeraktuk a dobozokat, kijött egy ilyen emoji:😏... Mondom köszi Topjoy xd Ezért úgy döntöttem, most, reggel 7:48-kor kirakom a részt. Pedig amúgy vártam volna vele délutánig...
Na de kezdjük....-------

Reggel izgatottan nyitogattam ki (szemszín) szemeimet. Ez lesz az első napom a U.A.-ben! Mivel félévkor vettek át egy másik hősképzőből (ajánlás útján), ezért nehezebb lesz a beilleszkedés, hiszen egy összeszokott közösségbe csöppenek most bele... Január eleje van, a téli szünet utáni első nap. A tegnap éjjel esett friss hó szépen csillog az utcákon, rásüt a téli nap halvány sugara. Mivel nemrégiben gonosz támadás érte a U.A.-t, ezért kollégiumba kell laknom nekem is. A bátyámnak már szóltam, szóval igazából a ház üresen marad, hiszen ő nagyon ritkán jár haza...

Gyorsan elvégeztem a reggeli rutinom és felvettem a szürke egyenruhát, amit kaptam a sulitól. Az iskolatáskát felkaptam a hátamra, megfogtam a sporttáskám és a bőröndömet, majd kicammogtam az ajtón. Gondosan bezártam az ajtót, majd egy sóhajtás közepette megindultam az új otthonom felé.

Nem kellett sokat sétálnom, negyed óra alatt oda is értem. Bementem és megkerestem az új osztályfőnököm, Aizawa sensei-t.
-Jó reggelt tanár úr!-köszöntöttem Aizawa-t.
Morcosan rám nézett, majd megszólalt-Biztos te vagy (Teljes név), az új diákom...
-Igen-bólintottam.
-Itt a kulcsod-nyomta a kezembe-keresd meg a szobád és hagyj aludni-morogta, majd belebújt egy hálózsákba és eltűnt a szemem elől. Ránéztem a kezembe tartott kulcsra és elolvastam a bilétán lévő szöveget. Megkerestem a szobám és berendezkedtem. Mikor minden kész volt, ismét megkerestem a sensei-t.

-Ma velem jössz az iskoláig, mivel a többiek még nem tudnak arról, hogy új tanuló érkezik. Az új, üres padot is csak a téli szünetben raktuk be a terembe. Úgyhogy kérlek háromnegyed nyolcra gyere vissza ide, akkor már a többiek nem lesznek itt. Addig foglald el magad a szobádba csendben-mondta monoton, fáradt hanggal. Én csak bólintottam és megindultam a szobámba. A többiek mint kiderült csak később kelnek, hiszen még csak negyed nyolc lesz. Van még fél órám... Addig ledőlök az ágyra és telefonozok, gondoltam magamba, majd így is tettem.

Háromnegyed nyolc előtt egy perccel elindultam a megbeszélt helyre. A tanár már ott várt rám. Elindultunk csendben az iskola felé. Félúton Aizawa sensei megszólalt, amin nagyon meglepődtem, hiszen önszántából nem sokat beszél.
-Mesélj csak (Név). Izgulsz?-kérdezte egy halvány mosollyal.
Meglepett a mosolya...
-Igen, egy kicsit. De a bátyám vagy ezerszer elmondta, hogy minden rendben lesz. Az idekerülésem előtti héten minden nap vagy ötször beszéltünk, annyira izgultam, de most szinte teljesen nyugodt vagyok.-meséltem.
-Akkor jó.

Ezután csendben sétáltunk egymás mellett az iskoláig.

-Első 2 óra velem lesz, szóval, ha bármi gond van csak szólj, én meg elintézem.-mondta a tőle megszokott unalommal Aizawa.
-Rendben és köszönöm-mosolyodtam el halványan. Megálltunk a kapuban. Miközben a tanár kinyitotta, én sóhajtottam egy nagyod, majd bementem utána. A folyosón jól lehetett hallani a diákok ordítását, valamint a tanárok hangját, ahogy éppen csitítanák őket.

-Már megint ordít...-morogta Aizawa. Én csak értetlenül néztem rá, mire ő legyintett. Pár pillanattal később, mikor megérkeztünk a terem elé, ami az 1A terme volt, megértettem morgásának okát. Egy idegbetegen ordító fiú hangot hallottam meg... Aizawa sensei elindult be az ajtón és hátra nézett rám. Én szép lassan megindultam utána a terembe.

-Bakugou. Megtudhatnám, hogy miért ordibálsz kora reggel?-kérdezte unottan a tanár. A fiú csak morgott egyet, majd lehajtotta a fejét a padra.
-Tanár úúúr-jelentkezett egy vörös hajú srác-Miért van egy paddal több a teremben?
-Azért Kirishima, mert mától egy új lány fog ebbe az osztályba járni-mondta monoton hangon, majd rám pillantott-Gyere csak beljebb.

Beljebb léptem, mire egyre több szempárt éreztem magamon.

-Mutatkozz be, aztán ülj le és kezdjük el az órát. Szeretnék minél hamarabb aludni-morogta a sensei.
-Sziasztok, a nevem (Teljes Név).-mondtam és megindultam a helyemre, az ablakhoz legközelebb lévő padsor leghátsó padjába. (Írói megjegyzés: Csak azért, hogy tudjam, ki hol ül konkrétan kerestem egy ülésrendet... Én nem vagyok normális) Előttem egy fekete hajú lány ült. Ahogy elhaladtam mellette, amikor a helyemre ballagtam, jól végignézett, majd halványan elmosolyodott. Én is így tettem. Leültem a helyemre és innentől Aizawa sensei-nek és órájának szenteltem minden figyelmem. Szünetben az előttem ülő lány odajött hozzám.

-----Ez a rész kicsit hosszabb lett, mint amilyeneket szoktam írni, de nem baj az. Eléggé izgulok, mert talán ez az első olyan könyv, ami nekem tetszik...
Remélem, azért valaki belenéz🥺
Na de a kövi részig (ami vagy ma délután vagy holnap jön) viszlát!-----
❤️😏🥺