Gyűlöletből szerelem/Bakugou Katsuki x reader/

23.

------
Az előző részből:
Nem is egy köcsög faszkalap... Tud kedves lenni, ha akar....
------

-Majd be fog gyógyulni, szóval minden rendben-mondta, miközben elengedte az arcomat. Ahogy eresztette le a kezét szemeink találkoztak egymással. Belevesztem vörös íriszeibe...

Pár percig csak némán bámultunk egymás szemébe, majd Bakugou törte meg a csendet.

-Én megyek, van egy kis dolgom-szólalt meg halkan, majd felállt és kiment a szobából.

Mikor becsukta az ajtót, úgy éreztem minden vér a fejembe száll. Azt hiszem versenyezhettem volna egy paradicsommal... Miért van olyan rohadt szép szeme? Ezentúl nem hiszem hogy tudok normálisan ránézni. Na és ma mellette kell aludnom... Ez érdekes lesz. Megpróbáltam visszanyerni eredeti színem, és miután nagyjából sikerült, lementem a társalgóba, majd leültem az egyik kanapéra és néztem ki a fejemből. Agyaltam. Mindenen.... A szekrényben történtek, az is a fejemben motoszkált, amit Todoroki még az érkezésem után pár nappal mondott a Felelsz vagy Mersz alatt, valamint Bakugou. Nem lehet kiismerni ezt a fiút...

Vagy ki lehet, csak nekem nem megy... Elvégre Kirishima a legjobb barátja, elviseli és ismeri... Szóval csak én nem tudok rajta kiigazodni... Nagyon jó. Elegem van, tudni akarom... Olyan rossz néha, hogy nem lehet belelátni az emberek gondolataiba... Akkor és ott, a szekrényben csináltam jól... Nem érdekelt senki és semmi. Csak az hogy akkor éppen mi van. Mivel nem tudtam ki volt az, így nem lett következménye, viszont a hátránya is ez egyben... Nem tudom, mit is kéne tennem... Valahogy ki kell derítenem, ki volt az...

Miközben ezen agyaltam fel sem tűnt hogy Mina mellettem ül és a vállamat böködi.
-(Néééév), térj már észhez!-kiabálta.
-Mi? Miről maradtam le? Bocsi, elgondolkodtam...-motyogtam, a végét már szinte suttogtam.

Meg akarom tudni ki volt az, de ugyan hogyan? Nyomozzak? Kérdezősködjek? Muszáj lesz kitalálnom valamit...

-Á, visszatalál a Földre?-mosolygott Mina.
-Nagyjából-feleltem halkan.
-Az megteszi-legyintett-Kérsz ebédet? Van még egy kicsi...
-Öhm, oké, köszi-mondtam, majd követtem a pink lányt a konyhába.

Leültem az asztalhoz, majd egy tányér került elém.
-Tessék-mosolygott Mina.-Mondd csak, min gondolkozol ilyen mélyen?
-Azt hiszem, szerelmes lettem valakibe...
-Úristen-sikított-És kibe?
-Hát éppen ez az... Nem tudom...
-Ugye nem azt akarod mondani....-kezdte a rózsaszín.
-Hogy?-néztem értetlenül.
-Történt valami a szekrénybe?-vigyorgott. Erre fülig pirultam.
-Hát.... Öhm...-próbáltam értelmes szavakat kinyögni-I..Igen...
-Elmondod?
-De csak ha titokba tartod...
-Ígérem-komolyodott el Mina.
-Oké... A lényeg, hogy megcsókolt, aztán újra és újra... És annyira jó volt... Nem is tudtam hogy egy csók miatt beleszerethetek valakibe, akiről nem is tudom ki volt...
-Istenem-mosolygott-Majd jövök, most van egy gyors dolog, amit el kell intéznem-mondta, majd fogta magát és elment.

Pár percig csendben ettem, aztán valaki leült mellém.

------

Most ez kicsit rövidebb lett, de ne haragudjon meg senki légyszi😅❤️
Sajna most minden egyszerre van, de próbálok sietni a részekkel. Többnyire hétköznap éjjel várhatóak💖
De ez a rész ennyi lett volna😍
A kövi részig viszlát😘