Gyűlöletből szerelem/Bakugou Katsuki x reader/

20.

-------
Úristen emberek❤️✨
Ünneplünk🥳🥳🥳
Miveeeel ez a 20. rész, szép kis kerek szám... A vége kicsit messze van még🤣

Van mégegy ok az ünneplésre🥳🥳🥳

Elértük az 1,14K olvasót, ami miatt rohadt happy vaok💖
És a 116 csillagot✨✨✨
És annak is, hogy az éjszaka közepén fel akartak kelteni hogy folytassam🤣 (Rekavaoook HangaJakab)
Szóval ez egy kicsit hosszabb lesz, mivel ez ilyen "jubileum".
Jó olvasást Baku fanok😘
------
Az előző részből:
-Most pörgess te, (Név)-mosolygott Mina.
-Oké, vettem egy nagy levegőt és megpörgettem az üveget, ami csak forgott és forgott.... Aztán lassulni kezdett...
------
Az üveg végül megállt.....
A legrosszabb rémálmomon, Yaoyorozu-n, aki Mina és Bakugou között ült. Istenem még Bakugouval is szívesebben lennék egy szekrénybe, mint azzal a csicskával.

Nagy levegőt vettem és felálltam. A példámat követve a Liba is a szekrényhez indult. Bementünk és kezdődhetett a hét perc pokol.

Nos szerintem egy percig kussban bámultuk egymást, utána a gyászkarika megszólalt.
-Miért bámulsz így?
-Hogy?-kérdeztem vissza ártatlanul.
-Mint aki legszívesebben elásna a földbe-nézett rám.
-Nagyon jól elemzed a szemeket-vigyorogtam.
-Mi bajod van?
-Nekem?! NEKEM MI BAJOM VAN?!-ordítottam. Nagyjából 3 perc telt még csak el... Van időm kioktatni a szukát.
-Igen, neked.-morogta halál nyugodtan.
-Mondd csak, Yaoyorozu... Nem hagytál el véletlenül egy naplót?-vettem újra normális hangnemet.
-Öhm... Neeeem, miért?-dadogta idegesen.
-Szóval igen.... Nos hadd mondjak valamit... MEGTALÁLTAM BAZDMEG
-HOGY VOLT MERSZED BELEOLVASNI-kiabált rám.
-TE NEM ÍRTAD RÁ A NEVED, MUSZÁJ VOLT MEGTUDNOM KIÉ!
-AKKOR ADD VISSZA!
-KÉSŐ, MÁR FELGYÚJTOTTAM! DE NÉHÁNY LAP VAN MÉG, HA KELL-röhögtem a pofájába. Ekkor kaptam egy pofont.

-Hát így játszunk?-suttogtam nagyon halkan.-Akkor legyen így.

Nekiugrottam és a kezemmel addig vertem, amíg tudtam, kapott jó pár sérülést, de adott is néhányat. Nagyban verekedtünk még, már épp a képességeink akartuk bevetni, amikor Mina beszólt.

-Letelt a 7 perc.

Morogva mentünk az ajtóhoz, majd kiléptünk egymás után, enyhén véres fejjel. A többiek csak csodálkozva figyeltek, amíg mi leültünk és egymás felé gyilkos pillantásokat vetettünk.

-Oooké... Folytassuk. Pörgess Kirishima.-nézett rá Mina.

Az üveg Minán állt meg. Szóval bezártuk őket és kezdetét vette a 7 perc. Nos, nem nagyon hallottunk semmit, szóval ki tudja, mi történt odabent...

Takarodóig elvoltunk és mi Yaoyorozu-val továbbra is szemmel öltük egymást...

A játék után a többiek még nassoltak valamit, meg dumáltak, kivéve Yaoyorozu, ő felment. Én utamat Bakugou szobája felé vettem, mivel az enyém még mindig zárva van. Megfogtam az alvós rucim és átöltöztem a mosdóba, rendbe tettem a hajam, fogat mostam, de mindezek előtt letusoltam. Tusolás közben az arcomról minden vért igyekeztem lemosni. Mikor már alvásra készen álltam, egy sebtapaszt tettem a legnagyobb sebemre és elindultam vissza, a süni lakosztályba.