Út Ami Hozád Vezet

Part 15

Lina Crawford

Csak egy rövidke sétát tetem, hogy ki tudjam szellőztetni a fejem. Vissza értem a szállodába és össze szedtem magam mivel Emily azt mondta találkozunk lent az étteremnél. 10 perc alatt kész is voltam és már indultam is le.

-Na mi volt az a sürgős dolog mesélj?! --mondom amint le ültünk egy két személyes asztalhoz.

-Hát... találkoztam valakivel. --mondja a lány izgatottan.

-Ki az ki az, mond maar? --mondom izgatottan.

-Haat Oscar Piastri a neve. --mondja a lány izgatottan.

-Uristeeen dejoooo, de várjunk mi történt a bátyámal? --kérdezem furcsán.

-Hát úgy döntöttünk hogy nem fojtatjuk tovább és inkább szakítunk, nem volt még az összhang. --mondja.

-Ohh értem, és miért is nem szóltál? --mondom.

-Nem tartottam annyira fontosnak. --mondja a lány és közben könnyek szöknek a szemébe.

-Ohh semmi baj Emily, gyere ide. --mondom majd szorosan meg ölelem a lányt. De közbe csörögni kezd a telefonom.

-Halo? --veszem fel a telefont.

-Lina gyorsan gyere a korházba Olivert el ütötték. --hallom meg a bátyám ideges és aggódó hangját. Nekem pedig közbe könnyek szöktek a szemembe, nem ez nem lehet igaz nem hallhat meg.

-Emily mennünk kell gyorsan a korházba hívj egy taxit gyorsan. --mondom már szinte sírva.

-Rendben. --mondja majd már hívja is a taxit ami 5 percen belül itt van értünk. Gyorsan fel kaptam a telefonom és magam után húzzva Emilyt rohantam le a szálloda lépcsőjén. Mire ki értünk a szállodából a taxis már itt is volt gyorsan be szálltunk én pedig gyorsan le diktáltam a taxisnak hova vigyen. 10 perc allat ott is voltunk a korházba. Gyorsan ki pattantuk a kocsiból és mint még soha rohantam az épület felé és közben potyogtak a könnyeim, nem veszíthetem el Ollie-t nem lehet. Amint meg láttam Jak-et az épület előtt minket várva kicsit jobb lett a dolgot de így se a legjobb.

-Mit ácsorogsz itt hát nem vele kéne lenned? Gyorsan mutasd hol van! --mondtam és rohanva húztam magam után a bátyámat aki mutatta az utat. Ahogy meg láttam Ollie-t a kórházi ágyon fekve kicsit még könyebülltem. Oda rohantam az ágyához és le ültem mellé.

-Haho Ollie, meg jöttem nincsen semmi baj itt vagyok. --mondom könyvek között a fiúnak.

-Lina... Kómában van. --mondja Jak és oda lép hozzám majd meg simogatja a vállamat.

-Mi...? --kérdezem és már alig láttok a könnyeimtől.

-Kómában van Lina, nagyon sajnálom. --mondja.

-Most menj ki kérlek. --mondom és még mindig a könnyeimel küszködőm.

-Nem, nem hagylak itt egyedül. --mondja aggódóan.

-MENJ MÁR KI. --Üvöltőm a bátyám arcába, aki ezután ki is ment és be csukta maga után az ajtót.

Nem lehet, Ollie nem hallhat meg képtelenség. Ő hozott színt az életembe most nem hagyhat itt. Nagyon szeretem őt.

-Ollie.. Kérlek ne hagyj itt. --suttogom a fiúnak és a mellkasára hajtottam a fejem.

Sziasztok! Itt is a következő rész, remélem tetszik.