•Te vagy az egyetlen• (Pogány Induló f.f)

•ötödik rész•

Mostmár hogy Marcival megbeszéltük, hogy csak barátok leszünk, már nincs is bennem akkora feszültség amikor találkozunk.

Jelenleg buliba készülődök bolondos barátnőmmel. Hosszú idő után ez lesz az első partis estém mert a suli miatt kihagytam őket. Leginkább azért mert nem voltam kíváncsi a kiéhesedett faszik óhajaira amiket azzal jelenznek hogy a közelemben lihegnek és tapiznak.

-Alyssa gyere már, 10kor nyitnak és mindjárt 10 óra! -sipákolt türelmetlen barátnőm.
-Nyugi már Szabina! Nem maradunk le semmiről.
-De nem akarom hogy százezren legyenek és egy óra legyen mire bejutunk!
-Nem lesznek annyian. Meghát...szépek vagyunk. Minket beengednek elöbb is!- mondtam felszegezett fejjel.
-Ha a Karina lesz a pultban nem is kell aggódni pia ügyben. Bátyàm barátnője szóval kiadja a piát nekem. -ecsetelte nagyképűen.

~21:57~
A szórakozóhely előtt meg is állt a taxi majd gyorsan ki is szálltunk.
-Mondtam hogy időben ide fogunk érni. -vontam meg a vállam.
-Te Alyssa vagy, igaz? Nagybátyád jó haverom. Menjetek csak be! -invitált beljebb a kidobó. Őszintén fogalmam sincs ki lehet, de nem is az a lényeg.
Beljebb érve felpörgetett a zene és az alkoholszag, de úgy éreztem kijöttem én már ebből. Vissza kéne rázódnom. Talán felszedek egy palit is még ma este.
Mondjuk nem túl szemrevaló a felhozatal.
Szabinával kikértük az első piánkat, majd húzóra le is gurult. És ez így ment egészen a 8.felesig. Itt már kicsit éreztem a fejemet be kell hogy valljam. Kezdett nagyon erősen hatni az alkohol de nem annyira hogy elhagyjam magam. Valamiért folyamatosan Marci járt az eszembe. Az a tekintet, az a mosoly, meg ahogy hozzám szól. Azt sem tudom miért jutnak ilyenek az eszembe amikor lezártam ezt az ügyet vele magamban is és vele is. Mégis ezek a dolgok járnak a fejemben.
Annyira elkalandoztam hogy Szabina már bent a tömegben élvezte az éjszakát.
-Hogyhogy egyedül van egy ilyen csinos lány?-feszült mellém egy csávó. Max ilyen 20 év körüli lehetett.
-Barátnőmmel jöttem csak hát ő elment kiélvezni az életet. -mutattam befelé a tömegbe.
-Értem. Meghívhatlak valamire?
-Hát öhm..persze, miért is ne? -mondtam zavarodottan. Nyugi Alyssa, csak kedvesen.
-Gin tonik jó lesz kegyednek? -nézett rám csábosan.
-Tökéletes.
Mélyen a szemébe néztem. Rikító kék tekintete csak úgy pörzsölte a testem ahogy végignézett rajtam. Lehet hogy csak a pia miatt érzem így de nagyon vonzott.
-Na és hogy hívnak? -tette fel a kérdést rövidesen.
-Alyssa. És téged?
-Robi. Hogyhogy ilyen különleges neved van?
-Amerikai vagyok. De itt születtem.
-Hm. Szóval különleges csajszi vagy. -ivott bele az italába.
-Nem mondanám. -kortyoltam bele én is az imént megkapott gin tonikomba.
-Nekem annak tűnsz. -kacsintott.
Egyre jobban rabul ejt ez a srác.
-Nagyon rosszul vagyok, nem kísérnél ki? -fogtam meg a fejem. Nagyon fájt és mozdulni is alig tudtam. Körülöttem minden hang eltompult majd homályosan kezdtem látni. Annyit éreztem csak hogy megyünk ki a levegőre.
Ahogy kiértünk és megcsapott egy kis hideg valamivel jobban éreztem magam. De nagyon magamon kívüli állapotban voltam. Nem tudtam mi történik, csak hogy valaki elkezd magával ráncigálni egy kisebb utcán.
-Ne. Vigyél vissza. -morogtam kábultan.
-Shhhh, most szépen hazajössz velem.
-Ő max velem jön haza, veled meg a monokli ami a szemed alatt lesz mindjárt. -hallottam meg egy hangot majd egy csattanás és nálam képszakadás.

szóval most írok először ilyen utóiratot, de szerintem fontos, hogy én is tudjam nektek mennyire tetszik a sztori. hogyha van időtök kommentbe leírhatjátok mennyire tetszik és hogy érdemes e tovább írnom.
Addig is jó olvasást💙