•Te vagy az egyetlen• (Pogány Induló f.f)

tizennégy.

-Tudod mióta vártam erre? - vált el tőlem majd a szemembe nézett.
-De hiszen nem ez az első.
-Nem, de az első hogy te kezdeményezted.
-Eddig nem volt bátorságom hozzá. -mosolyodtam el.
-De most hogy van, megtehetnéd mégegyszer.
A kijelentése után nem is kellett kétszer mondani, újból megcsókoltam.

-És amúgy még mindig szeretnél talàlkozni anyuddal? -kérdezte mellettem fekve. Igen, befoglalta az ágyamat, szóval már nem csak az enyém.
-Nem hiszem. Nem ér annyit az egész, úgy is csak felidegesít. Nem hiányzik nekem még ez is plusz tehernek.
-Van valami baj ezen kívül?
-Nem, nincs. Vagyis...nem tudom. -gondolkodtam el.
Valamiért csak kimondtam hogy plusz teher. De nincs szívem kimondani, hogy az a legnagyobb bajom, hogy ő nem tudja mit akar. Mert valójàban csak ez aggaszt. Nem tudok benne annyira megbízni hogy elhiggyem amit mond, mert lehet hogy másnapra màr nem úgy fogja gondolni. Legalábbis ahogy az utóbbi dolgaiból le tudtam szűrni. Előbb bizonyítania kell.

Másnap reggel iszonyú fejfájásra ébredtem. Migrénes vagyok ez tény, de így még sosem fájt.
-Àhh, bazdmeg. -fogtam a fejem.
-Mi a baj szivi?
-Migrén. Rohadna meg.
Ki is keltem az àgyból majd a konyhàba sétàltam és elővettem egy bögrét a teámnak.
Milyen ironikus hogy ezt a bögrét még az exemtől kaptam de ez a kedvencem. Mondjuk abszolút nem ő jut róla eszembe. Ez a bögre egy művèszi tárgy, ő meg hàt...egy kupac kutyaszar.
Szedtem magamnak egy szem fájdalomcsillapítót is mert ez a fájdalom kibíthatatlan volt.
-Lehet tőled fáj a fejem. -ültem le mellé a kanapéra.
-He? Bekaphatod. Talán akkor nem fog fájni. -húzta mosolyra a szàjàt.
-Álmaidban Marcell. -csaptam tarkón. Mit képzel?
-Álmaimban műveltem veled már mocskosabb dolgot is Alyssa Graham.
-Na ebből elég. Kifelé! - mutattam az ajtóra.
-Most tényleg elküldesz? -nézett boci szemekkel.
-Igen. Hozz a boltból tejszeletet. Az a kedvencem.
-Hercegnőmnek bármit. -nyomott egy puszit az arcomra majd elsietett.
Nem is merek belegondolni hányszor vetkőztethetett le gondolatban vagy akàr a szemeivel. Szerintem elég sokszor.

-Na megjöttem. -tett le elém egy rakat tejszeletet.
-Ezt mind nekem hoztad? -néztem rá aranyosan.
-Faszokat. Azért én is hadd egyek má' belőle na.
-Gonosz.
-Miiicsoda, egy szavadba került, én meg ugrottam mint a luki nyúl és szaladtam neked a boltba. És akkor merem mondani hogy én is ennék belőle akkor én vagyok a gonosz? - akadt ki.
-Igen. Nem is szeretsz. -durciztam.
-Naaa. Tudod hogy szeretlek. Imádlak. Mind a tiéd.
-Csak vicceltem te majom. -nevettem ki.
-Na menj a picsába. Nagyon kis manipulatív nőszemély vagy.
-De így szeretsz.
-Pontosan.

Heyoooo!
Visszatértem egy új résszel hosszú idő után. Remélem még itt vagytok és ugyan úgy várjátok a kövi részeket. Mostantól igyekszem aktívabb lenni. Ha tetszett a rész vote + komment🩷

Btw
Egy kis reklám egyik barátnőmnek, hogy mégtöbb emberhez eljussanak a csodás alkotásai.

Ilyen, és ehhez hasonló karkötőket készít, különleges kérésre is feliratosat akár. Ha érdekel titeket garantáltan kiváló minőségű, gyöngyörű és olcsó karkötő, keressétek bátran instán őt: braceletsby_zs
heluvzsofesz
(Megsúgom, ő a másik szerkesztője a könyvnek🤫)