•Te vagy az egyetlen• (Pogány Induló f.f)

•hetedik rész•

Mire JJ haza ért már nagyjából jobban voltam. Mondjuk csak kinézetre, lelkileg nem igazán. De mindegy is.
-Vörösek a szemeid. Minden oké? -tette fel a kérdést sejtve hogy valami van.
-Persze, rendben vagyok. -feleltem.
-Hallottam mi volt este. Alyssa, én felelek érted. Elvárom, hogy tudjak mindenről ami veled történik. A te szádból szeretném hallani és nem mástól.
-Csak egy buliban voltunk Szabinával és valami random pasi drogot tett a piámba. Ennyi volt.
-Tudom. Marcinak meg hálával tartozom, ahogyan te is.
-Persze. Legyek hálás amiért megmentett, de csak mert az önbecsülését akarta feljebb tornázni. -akadtam ki.
-Ezt hogy érted?
-Mindegy. Lényeg hogy megmentett.

Bezárkóztam a szobámba és csak voltam a nap további részében. Semmihez sem volt kedvem.
De folyamatosan csak Marcira tudtam gondolni. Miért csinálta ezt velem? Tudom hogy a férfiak elég érdekes lények de hogy ennyire...
-Andris át akar jönni, beszélni veled. -nyitott be JJ a szobámba. Nemár. Semmi kedvem most akárkihez is.
-Oké. És mikor?
-Nem tudom, azt mondta átjön még ma valamikor.
Szuper. Addig van időm kidepizni magam hogy ne úgy nézzek ki mint a mosott szar. Bár ezen már nem segíthet nagyon semmi.

Pár óra múlva valaki kopog az ajtómon.
-Gyere.
-Gondolom nem rám számítottál, de most csak én jövök. -ült le mellém az ágyra.
-De, JJ mondta hogy beszélni szeretnél. Miről lenne szó?
-Marciról. Tiszta idegbeteg volt amikor hazaért és tudom hogy előtte itt volt nálad. Tudok az estéről is. És sajnálom. -hadarta el.
-Nos, engem nem izgat hogy mennyire idegbeteg. Magának ásta a gödröt. Lehetne, hogy nem beszélünk erről?
-Persze, de csak annyit szeretnék megtudni hogy mi történt mert nekem semmit nem mondott.
-Haza hozott éjjel, mert valami random csávó drogot tett az italomba a buliban aztán képszakadás. Arra keltem hogy itthon vagyok és Marcival, utána összekaptunk és elment. Ennyi.
-Min vesztetek össze?
-Miért olyan fontos ez? -emeltem fel a hangom. -Mondtam hogy nem akarok beszélni róla.
-Bocsánat, megértem. Làtom rajtad hogy valami nincs rendben. -nézett mélyen a szemembe.
-Jól látod. De velem mikor lett volna bármi is rendben? -csuklott el a hangom. Megint eszembe jutottak a szüleim, és anya fájó szavai. Kitört belőlem a sírás.
-Nyugi.- húzott magához. -Semmi baj.
-De van baj. Nagyon sok baj van.- morogtam sírva a karjaiban.
-Fogalmam sincs milyen baj lehet, de tudom hogy te erős vagy. Minden rendben lesz. -szorított magához mégjobban.
Ebből a beszélgetésből az lett, hogy egész délután nálam volt és filmeztünk. Nem vágytam társaságra de magányra sem. Valahogy jól esett hogy ott van velem.
JJ nem is volt itthon mert valami melója akadt és csak holnap érkezik haza szóval úgy tűnik este egyedül leszek itthon. Jó volt végülis mert sokkal jobban megismerhettem Andrist és amúgy jobban elvoltam vele mint Marcival.
-Kérdezhetek valamit? -törte meg a csendet.
-Hallgatom.
-Neked bejön Marci?
-Mi? -fagytam le egy pillanatra. Nos hát ezt még magam sem tudtam eldönteni. A legutóbbi húzása miatt inkább utálom.
-Nem tudom. Vagyis...nem. -javítottam ki.
-Most akkor nem tudod, vagy nem jön be?
-Nem jön be, na.-nevettem.
-Már azt hittem. -könnyebbült meg.
-De és az lett volna a válaszom hogy igen? -fordultam felé.
-Akkor csalódott lettem volna.
-Miért?
-Mert akkor kevesebb esélyem lenne.
-Honnan gondolod hogy most van? -néztem rá furán. Azért be kell vallani hogy ő sem olyan rossz, sőt.
-Miért, talán nincs?-jött közelebb majd végig simított egyik ujjával a számon.
-Legyen?
-Örülnék neki. -majd megcsókolt.
Mit csinálok? A napokban teljesen elmezavarban szenvedek és ehez hasonló dolgokat csinálok. Alyssa, ez nem te vagy.
De olyan felemelő érzés volt ez az egész, de megint Marci jutott eszembe.
-Nem, ezt nem tehetem. -váltam el tőle.
-Miért, mi a baj? -nézett rám értetlenül.
-Semmi, csak...
-Csak?
-Hagyjuk. - majd visszahúztam magamhoz és ajkaink újra egybeolvadtak. Ha ez kell hogy elfelejtsem Marcit, akkor legyen.
-Nem akarok elsietni semmit. -nézett a szemembe miközben eltűrt egy hajtincset a szememből.
-Nem is kell.

erre nem számítottatok, mi?😳 mondjuk én sem, hogy ilyet fogok írni. de ez van. kíváncsiak vagytok mi lesz ezutàn?