𝑪𝒉𝒂𝒏𝒈𝒆 |Kylo Ren fanfiction|

XIII

-Ren Főtábornok, ezeket hova mennek? -kérdezte egy tiszt, amikor mégegy ládát lehoztak az egyik szállítóhajó rakteréből.
  -Vigyék át a 78-as raktárba mert néhány alkatrész másik hajóra kerül, és értesítsék a szerelőket, hogy megjöttek az új alkatrészek a felszíni ágyúkhoz!- utasította Ren, miközben maszkkal torzított hangjával próbálta túlharsogni az éppen megérkezett szállítmányt pakolókat.
-Igenis Uram!- hangzott a válasz, majd tovább is állt a tiszt.
Én csak szüntelenül a másik szállítmányon agyaltam. Már itt kellett volna lenniük. Nagyon reméltem, hogy az Ellenállás emberei nem ütöttek rajta mert ezekre a fegyverekre tényleg szükségünk van. Annyira bele feledkeztem a gondolataimba, hogy észre sem vettem, hogy Ren engem szólongat.
-Mi? Jaa öhm ne haragudj de nem figyeltem...
-Érzem, hogy nagyon aggódsz. Ne izgulj , a szállítmány épségben ide fog érni ne aggódj. Egy szállítót 25 TIE vadász kísér. Ekkora kísérettel nem hiszem, hogy megtámadják a szállítmányt.- próbált meg nyugtatni Ren, majd a kezével a köpenyem alatt átkarolta a derekamat. Egy darabig így álltunk egymás mellett, addigra már lepakolták az alkatrészekkel megrakott ládákat amikor egyszer csak meghallottunk azt a hangot amire már nagyon vártunk.
  -Látod, én megmondtam, hogy nem lesz semmi probléma és épségben ide fog érni a szállítmány.-mondta Ren amikor a parancsnoki hídról érkezett az infó, hogy a szállítóhajó a leszállási engedélyre vár.
-Igen, te megmondtad.- néztem fel mosolyogva a nálam jóval magasabb maszkos férfira. Az új sugárvetők illetve közelharci fegyverek épségben ideértek. Egy sem hiányzott semmiből papíralapon. Én egy kicsit megnyugodtam, ám még mindig rossz előérzetem volt ezzel az egésszel kapcsolatban. Míg Ren a parancsnoki hídra ment valamit elintézni, én addig a kíséretem segítségével átnéztem, hogy ténylegesen minden megérkezett-e, minden a megfelelő helyre került és a megfelelő személyeknek továbbítják-e majd. Mire az egész hajót végig jártam jól elrepült az idő. Ez a hajó hatalmas, na persze nem akkora mint Snoke vezér hajója de kétségtelenül ez volt a valaha volt legnagyobb és legjobban felszerelt csatahajónk. Az ágyúinak jóval nagyobb a lőtávja mint a többi csatahajónknak ugyanakkor a pajzsa is igazán remek. Ez a hajó nagyon fontos szerepet fog betölteni az Ellenállás leigázásában.

Amikor végeztem a hajó körbejárásával és mindennek a leellenőrzésével Ren már a hangárban várt a hajónál amivel érkeztünk. Még pár szót váltottunk a tisztekkel, majd vissza indultunk Snoke hajójára ugyanis még volt ott pár tennivalónk. Viszonylag hamar vissza is értünk, majd Ren elment a Legfőbb vezért tájékoztatni a csatahajó illetve a szállítmány dolgairól. Én mivel jelenleg nem volt semmi dolgom elmentem edzeni. Nagyon jól esett a sok állás és járkálás után normálisan elütni az időt. Egy pár órát biztos ott lehettem, mert a terem lassan kiürült és már csak én maradtam. Gyorsan összekaptam magam és elindultam a kabinomba. Amikor azonban befordultam arra a folyosóra ahol a szobám van, egy számomra nagyon kedves személybe botlottam.

  -Áh, hát téged is látni errefelé.- kezdtem, majd lassan közelebb sétáltam hozzá.
  -Ne haragudj, feltartottak. Viszont ha akarsz nyugodtan keress bármikor. Rád lesz időm, vagy  ha nemtudsz aludni akkor is szívesen látlak.- válaszolt Ren és lehetett hallani még maszkon keresztül is, hogy megeresztett egy kaján vigyort.
  -Hmm rendben. Ezesetben többször lesznek alvás problémáim és többször loholok a nyomodban valamilyen oknál fogva .- kacsintottam rá, majd bementem a saját kabinomba. Letusoltam, a hajamat megigazítottam, felkaptam a hálóruhámat arra pedig a köpenyemet és már indultam is át a szomszéd kabinba. Nem akartam tovább várni, csak Vele akartam lenni. Szinte egész nap nem láttam, már a rakomány felügyeletét leszámítva.

Amikor beléptem a kabinba Ren egyből észre vett. Az ágyán összebújva elfeküdtünk . Megosztottuk egymással kinek, hogy telt a napja attól kezdve , hogy szétváltak az útjaink. Hát mit ne mondjak neki kész agyfasz napja volt, ezzel ellentétben nekem unalmas. Komolyan mondom nem értem Hux tábornokkal mi ez a fene nagy rivalizálás kettőjük között. Olyanok mint a gyerekek, vagy az ostoba tuskók. Nemtudnám melyik jelzőt használjam. Állandóan egymás vérét szívják, főleg inkább Hux Renét. De Rent sem kell félteni. Ő is előszeretettel sértegeti a Tábornokot. Csak az a baj, hogy a vitáik miatt elég sok a komplikáció és nézeteltérés az Első Rend felsőbb köreiben, az alsó réteg pedig inkább abban fogad, hogy egy pillanatban amikor betelik a pohár melyik nyírja ki a másikat.