𝑪𝒉𝒂𝒏𝒈𝒆 |Kylo Ren fanfiction|

VI

Gyorsan haladtunk a sötét terem felé. Éreztem Renben a feszültséget és tudtam, hogy ha Ő feszült annak nyomós oka van. Amint beléptünk a teremben én kicsivel Ren mögött megálltam és lehajtottam a fejemet és csak figyeltem mert Snoke vezér hologramja már meg is jelent és a Mesteremre kiáltott.
-Az a roncs vadász ellen állt neked?!! -kérdezte dühösen mégis meglepetten.
-Benne is ott van az Erő legfőbb vezér. Képzetlen ugyan ,de ott van. -felelte Ren Snokenak.
-Na és a droid? Az merre van?
-Ren úgy gondoltam ,hogy nincs rá szükségünk. Hogy elég az ha elhozzuk a lányt aki segített a droidnak. -adott választ Hux szemrehányóan, aki ebben a pillanatban lépett a terembe. -Ha már Ren főtábornok nem tudott használhatót csinálni, javaslom Legfőbb vezér, hogy vessük be a fegyvert mégegyszer és előzzük meg a bajt .Azt ,hogy az Ellenállás megtalálja Skywalkert. Pusztítsuk el a bázist és azzal együtt az Ellenállást. -folytatta Hux akiből áradt a gúny Kylo Ren felé, viszont a Vezérnek bizonyítani akart.
-Kezdjék meg a fegyver újra töltését. -parancsolta Snoke, majd hozzátette. -Elmehet Hux. -azzal a vörösróka elhagyta az oroszlán barlangját. Legalább is én rókához tudnám hasonlítani a férfit. Ravasz, de nem eléggé ,ahhoz ,hogy ne lehessen átlátni rajta.
-Legfőbb vezér megszerzem a térképet. A Te útmutatásoddal! -mondta Ren, bízva abban ,hogy Snoke nincs rá nagyon kiakadva.
-Fogytán a türelmem. Azonnal menj és szerezd meg attól a roncsvadásztól a térképet. Ha pedig tényleg Erőérzékeny akkor hozd el őt nekem. -a szavakat lassan de félelmet keltve mondta ki. Ren meghajolt előtte és már indultam volna utána én is amikor Snoke vezér megszólított.
-Liana te maradsz. Veled még beszélni valóm van. -Ren hátra pillantott rám én pedig egy bólintással jeleztem, hogy menjen nyugodtan nem lesz baj. A férfi elhagyta a szobát, én pedig közelebb léptem Snoke kivetített másához.
-Kíváncsi vagyok Te mit érzel. Mit érzel Renben. Szerinted milyen a lelki állapota?-a kérdés nagyon meglepett, nem akartam bajba sodorni az említett férfit de tudtam, hogy Snoke simán kiolvassa a fejemből így hát muszáj volt elmondanom.
-Néha érzem,hogy meginog. A lelkét sokszor hallom ahogy sikítozik és ordít. Rengeteg fájdalom van benne. De ezektől eltekintve nagyon erős, és hűséges szolgája a Sötét oldalnak. -válaszoltam őszintén. És az igazat megvallva belesajdul a szívem amikor megérzem Ren lelkét. Olyan összetört és sérült. De csak ennyit látok belőle, semmi mást.
-Jólvan, szerencséd ,hogy nem hazudtál. Elmehetsz. -én is ahogy ezelőtt Ren tette meghajoltam majd csenben távoztam. Egyből a kihallgató felé vettem az irányt ,ahol egy nem várt és eléggé meglepő esemény történt.
A kihallgató ajtaján csak úgy csapódtak ki a vallatószék darabjai, közelebb mentem ,hogy megnézzem mi a fene folyik itt de ekkor a pusztítás abba maradt és Kylo Ren lépett ki az ajtón.
-Megszökött. Meg kell találnunk, minél később találjuk meg, annál jobban tudni fogja használni az erejét. Még csak most kezdi felfedezni az Erőt, ha sietünk nem lesz nehéz dolgunk vele. -mondta majd elindultunk a lány keresésére.

Hirtelen megéreztem valami. Vagy inkább valakit. Nemtudom ki lehet az de azt tudom,hogy Ren is érezte mert a folyosó közepén ledermedve megállt, majd rám nézett. Tudtam mit akart kérdezni.
-Én is éreztem Mester. Valakik megérkeztek. -adtam választ a ki nem mondott kérdésre.

Még egy darabig járkáltunk a fedélzeten, közben még katonákat is kerítettünk magunk mögé, hogy ha meglesz a fogoly el tudjuk vezetni.
Egy nagy teremhez értünk. A közepén mint valami fekete lyuk, ahhoz hasonló volt a közepén egy keskeny hídszerűséggel.
-Te indult el a katonákkal jobbra. Én pedig megyek tovább egyenesen. -mondta miközben az átkelő alkalmatosságot kémlelte.
-Értettem. -azzal a katonákkal elindultam a megbeszélt irányba. Egy darabig mentem de jobbnak láttam ha egyedül megyek tovább így nagyobb területet tudunk bejárni. Intettem az engem kísérő katonáknak, hogy ne kövessenek tovább és induljanak el több irányba is. Ők egy szalutálással jelezték, hogy értették a feladatukat és elindultak több különböző irányba. Egymagam indultam tovább az egyik folyosón. Már egy ideje mehettem amikor hirtelen megálltam. Éreztem valamit. Zavart. Zavart az Erőben, aminek a közepén éreztem Rent. Tudtam, hogy bajban van. Elindultam abba az irányba ahonnan éreztem Őt. A gyors tempómat átvette a futás, fekete köpenyem lobogott utánam. Siettem, megint éreztem Ren lelkének segélykitását. Vívódik.