A városi doktor ff - Kasaba doktoru

Bizalmi kérdés

A bizalmamat ki kell érdemelned!

2-3 héttel azután, hogy Nazira Ulucinarba került *

Egy nap Nazira épp a sürgősségin látta el a a kevésbé súlyos eseteket. Kitisztított néhány mélyebb vágást egy fiatalabb nő karján akinek egy üveg megvágta a karját . A nő igazán türelmes és kedves volt . Kifejezetten érdekelte, hogy miként dolgozik Nazira. Nazira is szerette a személyiségét. Megtört lelkű és védetlen volt , orvosként félt más emberektől , mind betegektől, mind a kollègáitól. Rengeteget kelett csalódnia , folyamatosan és szülei sem voltak melette . Idegen városban egyedül , még hetek múltán is kiszolgáltatottan érezte magát . Jó érzés volt egy perc erejéig olyanba botlani aki nem kritizál őt hihetetlen őszinteség és meglepő személyisége miatt . Ez volt az egyetlen dolog ami képes volt tartani az utolsó darab megtört lelket a lány testében.  Senkire sem számíthatott , egyedül volt egészen gyermekkora óta . Megszokhatta volna, de nem tudta . Félt , aggódott és csak egy tehernek érezte magát. Az elkeseredett lélek legtöbbször önmagához sem volt hű, nem tisztelte a testet, nem bánt vele kedvesen . Csaknem minden éjjel emlékei börtönében sírta álomba magát...
Aztán végül maga sem tudta miért , de nem adhatta fel a reményt, amiből már nem sok maradt neki .De tudta , hogy a betegek küldetésre hívják őt ...
[  ] Rettentően mélyen, titokban remélni merte , hogy számára maradt még egy kis kedvesség és igazság a földön. Néhány dologra nem volt büszke , persze nem lehetett tökéletes, hiába akarta . De kérte, hogy ha jóvá teszi, remélhesse hogy egyszer ő is elnyerheti majd azt a békét amiről mindenki más beszél, de ő régóta vagy talán sohasem tapasztakhatta igazán hosszú időre . Nem sajnáltathatta volna magát , nem is volt ki meghalgassa .Mindenki félrerúgta , akár egy követ . Éppen ezért volt ő az , aki abban a bizonyos kiben is a csillogást, a maga értéket kereste és meg is találta, hiszen már megtanulta . Nem tűnhet boldogságnak , de számára pillanatnyi vigaszt jelentett a bajban hogy mellette volt valaki , akire tényleg mindig támaszkodhatott .Mégha egy terebélyes fában és a zöld legelőkben is találta meg a boldogságot, az elveszett léleknek sikerült átvészelnie a nehéz időket , azzal hogy volt valaki vagy valami melette .Szerencsére a története a leghatalmasabb megpróbáltatasai és traumái következtében nehéz úton, tündérmesévé válhattak , ami immáron nem csak egy lélek álma , hanem az Uluçınari családot jelenti ...
Ehez azonban sok minden vezetett. Nazira egy  kevés szeretetet kapott a betegtől, aki érdeklődve és türelmesen kísérte végig Nazira munkáját .Ezt a néhány perces illúziót azonban csúnyán elrontotta valami . A sürgősségire egy mentőautó érkezett.
És ez volt Nazira következő katasztrófája . Egy balesetet szenvedett fiatal férfit hoztak be . A sebeit ellátták, amikoris kiderült egy fontos részlet, a férfi cukorbeteg.
A beteget kezelték , majd késő estére járva Nazira elhagyhatra a kórházat. Ismét egyedül volt , félt a sötétben , szó szerint reszketett , de nem tudott mit tenni , hazagyalogolt a szallásra ami gyakorlatilag a kórházból Néhány méterre volt , de ő úgy érezte, mintha 1000 kilométernél is több lenne ...
Egyedül, unatkozva Nazira azon töprengett, hogy tényleg Yakcin nyert és ő neki annyi, itt vége van. Nem tudta mit tehetne. Könnyek csordultak ki a szeméből. Még mindig nem volt képes megszokni az új környezetet . Ismét könnyes szemmel aludt el, muszájból...
...
Másnap egész délelőtt azon gondolkodott , hogy mi célja itt neki egyáltalán, miért nem akarja bárki is hogy közéjük tartozzon , miért kezelik másként és hogy Yalcin ellen vajon tényleg elbukott ...
Próbálta visszatartani a könnyeit.  De mindegy is lett volna , valószínűleg senkit sem zavart volna ha nyilvánosan sír , legfeljebb csúnyán kizavarják az utcára miatta. De nekinmár mindegy volt . Nem tudta mit tegyen.  De nem hagyhatta magát , mert várták a betegek .
A tegnap érkezett urat nézte meg , majd a kórlap vagy a jelentés nélkül beadta neki az inzulint, és elment . A beteg aludt így nem reagált különösen .
Nazira arra gondolt, hogy a szabadidejében leül barátai , azaz a kert növényei közè enni egy minimálisat. Ez vigaszt nyújtott neki ... egy darabig, mígnem egyik munkstársa erős hangnemben magához nem szólította. Nazira sok negativot kapott már eddig , Gümüsokban és előtte csak azt kapott . A vér is megfagyott benne , megijedt , remegni kezdett de félve hogy talán bántani fogják, lassan , reszkető lábain Mine főnővér elè sétált .