ERETNEK

10.Fejezet

Cairan a barna bőr fotelból szemlélte párját aki egy elegáns sötét barna vászon nadrágot viselt. Aleks ezüst tincsei a barna szálakkal keltek táncra ahogy bézs ingéjenk gombjait tekintetével kereste.

-Várj segítek. -lépett elé a darumai. A levegő szikrázott a hirtelen jött közelségtől. Aleks élesen szívta be a levegőt, ahogy az árny ujjai itt-ott puha bőréhez értek a folyamat során.

-Köszönöm. -nézett le Cairanra. Hangja gyengéd volt csak úgy mint a tekintete. Az árny örökké eltudott volna veszni Alelsander gyönyörű íriszeiben. Zölldellő mező és végtelen fenyvesek. Pont olyan zöld mint az ő mágiájának szikrája. Aleksander pedig szívének  a szikrája.

Mind a ketten felkacagtak amikor realizálták mennyi ideje is bámulják a másik vonásait.

-Mi az? -kérdezte végül Aleks, miközben arany fonállal átszőtt kaftánja után nyúlt ezzel megszakítva azt az izzó közelséget.

-Gyönyörű vagy. -a szavak hatására a vetrasi megállt a mozdulatban . Láthatóan elérzékenyült. Cairan ismét olyan közel lépett hozzá mint korábban. Két keze közé fogta Aleks borostás arcát majd gyengéden pipiskedve homlokon csókolta a hercegét.

-Gyönyörű vagy Sasha. Mindig is az voltál.

Válaszul a vetrasi megsimogatta Cairan arcát majd ő maga is homlokon puszilta szerelmét.

-Gyönyörűen festesz csillagom.

Cairan valóban jól nézett ki a sötét zöld nadrágjában és ingjében melyben ezüst szálak futottak. Kaftánja viszont párjának színeiben díszelgett. A kaftánon arany fonalak díszes motívumokat rajzoltak ki a homokszín anyagon.

Aleksander egy gyöngyözött maszkot nyújtott felé mely viridián zöld színben ragyogott. Cairan a tükör elé lépve vette szemügyre magát az álarcaban.  Tökéletesn takarta szemsávját. Hegyes füleit és karmait igézettel fedte el. Egyedül éles szemfogait hagyta meg ha már úgy is vérmágusok területén van.

-A maszkon mágia ül. Amíg rajtad van senki sem ismer fel, csak én. Biztosra akartam menni nehogy bárki ártson neked.
Bocsánat ha... -Aleksander ismét hadart, Cairan szíve pedig elolvadt. Még soha senkivel nem érezte magát akkora biztonságban mint a herceggel. Az ő hercegével.

- Köszönöm, hogy vagy nekem. Mindent köszönök.

A tükörben látta ahogy Aleks mögé lép, immár ő is egy arany szín álarcban. Ajkain édes mosoly ült.  Hátulról gyengéden magához ölelte Cairant. Karjait szorosan fonta az Eretnek dereka köré aki belesímult az  érintésbe.

-Mindig vigyázni fogok rád. Ígérem csillagom. -Alelsander beszívta szerelme piskóta illatát.

-Szabad? -kérdezte az árny nyakához hajolva méginkább elveszve az illatban. Cai csak bólintott mire puha ajkak érték a nyakát. Az egész testében kellemes bizsergés futott végig. Szembefordúlva Aleksanderrel megsimította a herceg arcát.

-Örökké melletted leszek Sasha. Mindig vigyázni fogok rád. Az pedig, hogy én lehetek a társad egy életre a legboldogabb emberré tett engem az egész Kontinensen.

Cairan még mindig alig hitte el, hogy mindez éppen megtörténik vele. A szíve teli volt örömmel és élettel.

Aleks szája mosolyra húzódott.

-Én vagyok a legboldogabb, hogy a párod lehetek és, hogy te az enyém vagy. Egymáshoz tartozunk Cairan. Mindig is tudtam, de soha sem hittem, hogy te is így érzel. -Cai érezte, ahogy szemeibe könnyek szöknek.

-Elég régóta ezt érzem, csak féltem. Nem akartalak elveszíteni.

Aleks volt a fénye a sötétben. A levegő a tüdejében. Nem veszíthette el mert abba bizonyosan bele hal. Érezte.