11

96 13 0
                                    

Tae szemszög

Jungkook rohant be mit sem sejtve nagy lelkizésünk közben, félbeszakítva azt. El is felejtettem, hogy ma jön vissza.
-Tae! -ölelt meg mosolyogva, mikor észrevett. Kicsit felszisszentem, ugyanis pont sikerült rászorítania a hasamra -mi a baj?
-Semmi, csak kicsit erősen szorítottál meg -mosolyogtam rá hamisan. Szerencsére most nem vette észre.
-Akkor én megyek. -mondta Lisa, és kiment az ajtón, mielőtt bármit is szólhattam volna.

-Kééépzeld el! Nagyi küldött neked valamit -kuncogta el magát, ami megmosolyogtatott -azt mondja, szívesen látna téged jövő hétvégén. Ja, és! -tette fel mutató ujját -azt is mondta, hogy amit küldött, az szerencsét hoz, és legyen nálad, ha lehet!
A következő pillanatban felém repült egy nagyon aranyos kicsi plüss elefánt.
-Jujj ez nagyon cuki! -vigyoroghattam, mint a tejbe tök, mert elég furán nézett rám. De rájöttem, hogy nem engem néz, hanem a karomat, ahol látszik Jimin vágása...
-Ezt ki csinálta veled?! -közelebb jött, és felhúzta a pulcsim ujját. Szemei elkerekedtek, és aggódó, kissé könnyes tekintettel nézett fel rám.
-Én voltam. -halkan mondtam nagyon, de nagyon nem az igazat mondtam.
-Miért? Miért csináltad? Mi bánt? Vagy ki? Tae, kérlek válaszolj, mert te nem tennél ilyet magaddal. Tudom, hogy hazudsz. Kérlek. Mond el ki volt. -könyörgött nekem, pont úgy, mint én Jennienek és Jiminnek, hogy hagyják abba. Nem akarom neki elmondani. Úgyse hinne nekem.
-Nem fogom. Nem hinnél nekem.
-Miért ne hinnék neked? Neked, aki mindenkivel jószívű, aki mindenkinek segít, és sose hazudott? -soha... Persze. Csak egy éven keresztül Jiminről.
-Nem mondom el.
-Kérlek. Vagy legalább azt, hogy van e több sebed.
-Van... -kezdtem el rágcsálni szám szélét.
-Hol?

Megmutattam neki az összes sebemet.
-TaeTae. Ne haragudj. Ha itt lettem volna... Meg tudtalak volna védeni.
-Nem. Te nem voltál itt. De én ezt megérdemeltem.
-Dehogy érdemelted!-csattamt fel, mire összerezzemtem -sajnálom. Nem akartam, hogy megijedj.
-Semmi baj.
-Viszont ezek nagyon mély sebek. Ezt látnia kell egy orvosnak. És nem a koli orvosának. Elviszlek kórházba. Tudsz járni?
-Ühüm. De nem kell. Majd meggyógyul.
-Aha. Azt jól elfertőződik! Nem nem! Velem jössz a kórházba.
-De Jungkook én... -nem tudtam befejezni a mondatot, mert felkapott ölébe, mire én kénytelen voltam átkarolni nyakát,nehogy leessek, és levitt a kocsiáig.
-Nincs menekvés? -kérdeztem tőle.
-Nincs ám. Most szépen eljössz velem kórházba, és lekezelik a sebeidet.
-Jó. -szemet forgattam, majd elindultunk.

Lassan odaértünk a kórházba, ahol ott volt az az orvosom, aki szüleimtől is elküldött, hiszen ők is bántalmaztak engem végig. Abban az orvosban teljes mértékben megbízom. Ő kezel kiskorom óta.

Behívtak engem, én Jungkooknak mondtam, maradjon kint, amit meg is tett.
-Szia Tae! Mi járatban?
-Szia Lix. Hát, van egy kis gond.
-Na, ki vele.
-Ez nem olyan egyszerű... Van pár sebem.
-Megnézhetem? -válaszképpen csak bólontottam, és megmutattam az összeset -jézus, ezek nagyon csunyák! Ezeket mind össze kell varrni! -sikított, mikor meglátta őket. Szégyenemben csak lehajtottam a fejem, és bólintottam egyet.
-Nem kell elaltatni, csak érzéstelenítőt kapsz. Most. Mert ez el tud fertőződni.
-Oké...

Miközben Lix varrta a sebem, elmeséltem neki, ki tette, és miért. Neki azért merem elmondani, mert ő nem csak orvos, hanem kiváló pszichológus is egyben.
-Taehyung. Maradj távol tőle is és Jennietől is.
-Hogyan? -nevettem fel.
-El kell menned innen. Minél messzebb. És én nem akarlak elküldeni, de ki tudja, ezek mire képesek. Talán Daegu jó lesz. Ezt az évet még bírd ki. Utána menj el.
-De... Én nem akarom itthagyni őket. Főleg nem Jungkookot.
-Muszáj lesz. Értük is teszed, gondolj arra. Most képzeld el, fordítva a helyzetet. Ha te lennél Jungkook, és tudomást szereznél Jiminről, miket tett veled. Ő is aggódna érted nagyon, és mindenki is. Nem akarnák, ha a közelébe lennél. Ugye?
-Lehez, igazad van. De ehhez minek kell az ország másik felébe mennem?
-Nem muszáj oda, csak ne maradj Szöulba. Jó?
-Oké. Köszönöm! -megöleltem, majd elköszöntünk egymástól.

Kiléptem az ajtón, és Jungkook azonnal nekem esett. De szó szerint, mert fellökték.
-Bocs. -vakarta meg tarkóját, és elkezdett kérdezősködni -mi volt bent?
-Össze varrták.
-Az akkor jó hír, nem? -kérdezte nyuszi fogait elővillantva, amitől mindig hatalmasakat ver szívem.
-Igen. Azt mondta Lix, hogy mély, de nem annyira, hogy el kelljen altatni hozzá.
-Értem. Remélem, jól leszel.
-Igen. Mi bajom lenne?
-Ezt te kérdezed? -vonta fel szemöldökét, és végre beszálltunk a kocsiba -te kérdezed? Most varrták fel kezed lábad hasad!
-Hehe... Igazad van. De az a baj, nem én akartam, hanem J... -gyorsan befogtam a számat, mert majdnem beköptem Jimint.
-Ki? Jennie?
-Ő is benne volt...
-Megölöm. Mit csinált?
-Jungkook. Én erről nem akarok beszélni. -hajtottam le fejem.
-Kérlek. Csak mond el. Vagy akkor, amikor felértünk. Hagyok neked időt is, csak... Mond el.
-Hhh. Jó. Elmondom. Szóval. Annyi volt az egész, hogy... Jackson elhurcolt Jennie szobájába. Ott le lettem kötözve. Nem fogadtam el semmit tőle, mert tudtam, hogy rakna bele valamit. Aztán.... Levetkőzött. És engem is levetkőztetett. Olyanokkal fenyegetett, hogy meg fog ölni téged, és a többieket, ha nem engedelmeskedett neki. Muszáj volt. Szóval. Egy órán keresztül lovagolt rajtam, és ütögetett baromi erősen korbáccsal. Elfáradt, és beküldte az egyik haverját gondolom. Ő pedig hozzám vágott mindenfélét, és szétvágott mindenhol. Ha... Ha Lisa nem jön. -sírtam el magam -meghaltam volna.
-Én. Meg. Fogom. Ölni. Azt. Aki. Ezt. Tette. Veled.
-Nem kell.
-De Taehyungie, mond el, ki vágott darabokra.
-Nem. Nem lehet. -tettem hozzá halkan.

Lassan odaértünk a kolihoz, ahol felmentünk szobákba, és Jungkook elment Jiminhez. Jiminhez. Akitől rettegek. Nekem semmi bajom nincs velük, csak nem akarom, hogy össze törjön, amikor megtudja, nem is őt szereti valójában Jimin. Nem akarom szenvedni látni. Semmiképpen sem. Remélem, Yoonginak hamar feltűnik, mit érez iránta Jimin. És nem azért, mert magamnak akarom Jungkookot. Hanem, mert azt szeretném, hogy boldog legyen. Mindenki. Következő értesítés jött telefonomra:

Jungkook üzenetet küldött neked.

Gyorsan megnyitottam, de nem hittem a szememnek.

Jungkook
Szia Tae! Képzeld, össze jöttem Jiminnel😄

Akkor jöttem rá, hogy én nem kellek neki. Semmilyen értelemben. Azért vissza írtam neki.

Taehyung
Sokáig😊

Jungkook
Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha elmennék egyet piknikezni este. Jön Yoongi, Jimin, Namjoon, Jin, én és te hiányzol.

Taehyung
Oké. Megyek.

Jungkook
Akkor ma este kilenckor a Szöul melletti erdőbe gyere. Tudod, van ott egy tisztás.

Taehyung
Ott leszek.

Akkor azt éreztem, hogy ennél nagyobb fájdalmam nem lehet.
Tévedtem.


Shine Dream Smile -taekook-yoonmin-حيث تعيش القصص. اكتشف الآن