Légy önmagad! ( Befejezett BL történet 🏳️‍🌈)

7. fejezet

                "Megölelnél?"

[Mikor érkezel? Kimegyek eléd! ] - kapta az üzenetet Stormtól. A gyomra összerándult, amikor olvasta. Nem volt felkészülve a beszélgetésre.

[Nem szükséges, visszamegyek egyedül.]

[Ne viccelj! Miért buszoznál vagy taxiznál, ha ki tudok menni eléd? Mikor érkezel?]

David vett egy mély levegőt és pötyögni kezdte a választ.
[Egy óra múlva.]

[Rendben, a parkolóban várlak!]

Így is történt. Storm a fehér kocsijának támaszkodva állt, karba tett kézzel. Úgy festett, mint egy modell.

- Helló! Add csak a cuccod! - mondta, majd kivette David kezéből a táskáját és a csomagtartóba rakta. Miután beültek a kocsiba David egy szót sem szólt. Storm nagyon is jól tudta mi az oka ezért ő is hallgatott. Úgy döntött apró lépésekkel fog közeledi a fiú felé. Mert ha most letámadná, csak még jobban eltávolodna tőle. Tudta mennyire nehéz lehet most neki. Ő maga is megszenvedte mikor rájött, hogy ki is ő valójában, még így is, hogy stabil, szerető szülői háttér volt mögötte, de Davidnak még ez sincs.

- Visszamenjünk rögtön? Szeretnél enni előbb, éhes vagy? Vagy csináljunk valamit? – hadarta Storm.

- Nem tudom. Kicsit fáradt vagyok.

- Ettél már ma?

- Ropit ettem a buszon.

- Ropit - gúnyolódott. - Az nasi nem kaja. Menjünk együnk valami normálisat!

- Hát jó – egyezett bele. 

- Mit ennél?

- Mindegy. Dönts te!

- Hm... Talán ehetnénk egy kis indiait.  Már vagy ezer éve nem ettem.

- Oké. Ismersz valami jó helyet?

- Hát... Van egy hely ahol tudom, hogy jól főznek.

- Akkor menjünk oda.

Ahogy telt az idő, a köztük lévő feszültség kezdett elsimulni, a hangulat normalizálódott. Mivel Strom eddig egy szót sem szólt a pár nappal ezelőtt történtekről, így David is szépen lassan felengedett. 

- Anyukád örült az ajándéknak?

- Igen tetszett neki.

- Az jó.

- Storm? - jött egy ismerős férfihang Storm háta mögül. David az idegent nézte, majd Stormot. A fiú feszültsége szemmel látható volt. A szeme kikerekedett, a falat megállt a szájában. Lassan fordult a férfi felé.

- Mark? Te mit keresel itt? – kérdezte döbbenten.

- A városban van dolgom, és gondoltam eszem itt, a régi idők emlékére. Te?

- Nekünk indiait volt ehetnénk.

- Oh! Helló! - üdvözölte meglepetten Davidot, mintha eddig észre se vette volna, hogy ott van.

- David ő Mark. Mark ő David. – mutatta be gyorsan egymásnak őket Storm.

- Te vagy a pasija? - kérdezett bele nyíltan az idegen.

- Tessék? - David feszülten kihúzta magát. Nem tudta volna megmagyarázni miért, de ideges lett a férfi jelenlététől.

- Mark! - mordult rá Storm.