Ígéret (Yoonmin-Omegaverse)✓

9.

Iszonyúan fájt minden porcikám, de muszáj volt felkelnem, hogy a mosdóba mehessek. Nem foglalkoztam azzal, hogy Yoongi akkor szállt ki a tus alól, csak intettem az ajtó felé, hogy nyugiban végezhessem el a dolgomat.
A fenekem fájt a legjobban, így szinte biztos voltam abban, hogy az ájulásomat követően megcsomózott és ő is kiütötte magát.
A fürdőből kiérve, felhúztam egy alsót, mégse legyen szabadon a fenekem, kicsit szellős.
- Mennyit aludtam? - kérdezem Yoongitól, tisztában akarok lenni azzal, hogy érdemes-e bevenni fogamzásgátlót vagy sem.
- Másfél napot. - válaszolja Yoongi, aggódva mér végig. - Ne haragudj rám, mindig váratlanul ér és...
- Nem haragszom. - állítom le azonnal. - Nálam is jelentkezhetett volna a láz, de bármikor megtörténhetett volna.
- Megjelöltelek? - kérdezi tőlem.
- Nem. - rázom meg a fejem. - De gondolom meg kell valamikor.
- Csak akkor jelöllek meg, ha eljött az ideje. - mondja. - Semmi értelme nincsen most. Meg kell szoknunk egymást, a helyzetünket és kialakítani egy rutint.
- Yoongi - sétálok az alfához, vanilía illata most egy kicsit kesernyés aromájú, elfintorodom. - Minden kialakul, csak időt kell adjunk magunknak és egymásnak is.
- Miért vagy ilyen kedves?
- Az alaptermészetem ilyen, de valamiért veled az elejétől kezdve máshogy viselkedtem. - válaszolom, megérintem arcát finoman ujjommal. - Kicsit olyan, mintha a szüleim döntése miatt rajtad vezettem volna le a feszültségemet. Ami igazságtalan.
- Jimin - megfogja arcán pihenő kezemet. - Jóvá tehetem valaha a rut időszakomat?
- Jóvá - bólintok egy kicsit. - Ha most finomabban csinálod, kibékülök.
- Biztos, nem pihenni szeretnél? - kérdezi a tekintetembe mélyesztve barnáit, amik átváltanak aranyra.
- Azért szeretnék. - bólogatok egy kicsikét. - De tudni fogod, ha szeretném. - mosolygok rá.
- Rendben cseresznye. - bólint halványan, testem megfeszül. Eddig csak a családom tudta, hogy milyen illatja van a feromonomnak. A legtöbben a gyenge illat miatt azt hiszik, hogy béta vagyok.
- Honnan? - kérdezem csodálkozva.
- Már az oltárnál éreztem. - néz szemeimbe. - Nem túl erős illat, sőt alig lehet érezni.
- Látszik, hogy domináns vagy. - csóválom meg a fejemet egy kicsit.
- Mázlid van. - kérdőn nézek rá. - Szeretem a cseresznyét.
A bók miatt mosolyogva hajtom le a fejem, majd lépésenként hátrálok az alfától. Közben felkapom a törölközőmet és eltűnök a fürdőben.

Hosszan tusolok. Yoongi vanilíája még érződik a fürdőben, elnyomja a cseresznyémet, de nem zavar.
A tükör előtt állok meg, hogy fogat moshassak. Épphogy elkezdem a mozdulatot, amikor észreveszem a szívásfoltokat a nyakamon és a kulccsontomon. Hátat fordítok a tükörnek és meglesem a hátam is valamennyire hátrafordulva. Még több szívásfolt van rajtam. Ezek mikor lettek?
Fogkefével a számban megyek ki, hogy kérdőre vonjam az alfát, épp telefonál.
- ... nem az nem volt benne a szerződésben. - kezével homlokát dörzsöli meg. - Ragaszkodunk a megbeszéltekhez, ha nem jó nekik, akkor keressenek más céget, de nem lesznek olyanok, akik elvállalják ilyen rövid időn belül.
Visszatérek a fürdőbe, hogy végezhessek a tisztálkodással. Amikor már kimegyek, Yoongi az erkélyen van, friss levegőt szív, nem csodálkoznék, ha rágyújtana. Felöltözöm annyira, hogy ne legyen melegem és kimegyek hozzá. Csípős a vanilíája, ami meg is zavar engem.
- Minden rendben? - kérdezek rá, elengedem a szívásfoltokat, tudom, hogy ő volt, felesleges vitát szítanom miatta.
- A cégnél elcsesztek egy papírt. - válaszolja. - A megbízó pedig háborog, pedig nem is volt semmi megbeszélve arra a cselekvésre.
- A megbízótok hibája - mondom és megtámaszkodom a korlátnak háttal. - Az ő kötelessége lenne, hogy tájékoztasson a dolgokról, ha tudja milyen szolgáltatást nyújtotok. - Yoongi elmosolyodik, ahogy rám néz. - Mi az?
- Hogy hogy ennyire benne vagy a céges dolgokban? - kérdezi.
- A szüleimnek is cége van, tudod az étteremlánc. - tájékoztatom. - Középiskolában apa magyarázta el a leckét céges példákkal, így jobban ment nekem is a suli. De sose akartam igazán benne lenni, főleg, mert nincs érzékem hozzá. Én közvetlenül az embereket szolgálom ki a kávézónkban.
- Van, aki így tanul, van aki úgy - mondja. - Éhes vagy?
- Borzasztóan. - bólogatok egy kicsikét.
- Menjünk ebédelni! - jelenti ki.

***

A nászút további része jobban telt. Nem vagyok benne biztos, hogy a rutnak köszönhetően-e vagy valami másnak, sokkal nyitottabbak lettünk egymással szemben és beszélgetni kezdtünk, hogy még jobban megismerhessük egymást.

Az autóból kiszállva egy nagyot nyújtózkodtam. Hosszú volt az út és most nem sikerült átaludni az egészet, hanem ébren töltöttem egy könyv társaságában, míg Yoongi mellettem aludt. Kissé morcos volt, amikor fel kellett keljen, de sikerült felébresztenem egy perverz megjegyzéssel.
Lee kivette a csomagjainkat, amiket Yoongi vitt be a házba. Még megakartam köszönni a sofőrünknek a vezetést, mikor Yoongi egyszerűen a vállára kapott engem.
- Mi a...
- Megígérted. - mondja fenekemre csapva. Amint becsukódott a bejárati ajtó mögöttünk, már az emeletre tart velem együtt.
- Ennyire ki vagy éhezve? - kérdezek rá mosolyogva.
- A nászútunk nem arról szólt, amiről híres - mondja, tehát a szexről. - Hanem ismerkedtünk inkább.
- A te hibád. - emlékeztetem. - Neked volt dolgod.
- Tudom, de kiengesztellek. - sarkával becsukja a háló ajtaját. Elfektet az ágyon és megtámaszkodik felettem. - Mit szeretnél?
- Majd kitalálod. - mondom szemeibe nézve hivalkodóan. Megragadom pólója nyakát és lehúzom magamhoz. Alig egy centi választja el az ajkainkat. - Ne cicázz velem, mint múltkor.
- Nem fogok. - ígéri meg. Puha ajkaival az enyémekre hajol. A rut alatti mohó csókját nem felejtem el, ahogy a mostanit sem. Kevesebb benne a mohósága, de szenvedélyt is felfedezek benne.
Alsóajkamra harap, egy kisebb nyögést csalogatva ki belőlem és azonnal nyelvét érzem meg. A hadakozás helyett körbetáncolják egymást érkézszerveink, miközben kezeimmel húzom fel róla a pólója anyagát, már most szűk a nadrágom ágyék része és bele se gondolok, hogy neki mennyire lehet szűk a helyzet.
Lihegek, amikor elvál számtól, hogy levesse pólóját és az enyémet is leveszi egyúttal, de nem ajkaimra tér vissza, hanem mellkasamat kezdi ellepni nyálas puszijaival, míg mellbimbómat ajkai közé veszi. Kezeimmel azonnal hajába markolok a jóérzésre, lunám kézségesen fekszik a farkasa alatt, ahogy én Yoongi alatt, mint akit betörtek.

Pár perc leforgása alatt kerül le rólunk minden ruha, amit igaz az alfa vett le mindkettőnkről. Combomat simogatja, amitől libabőrös leszek pillanatok alatt. Egy gondolatnak köszönhetően fordulok át Yoongival, hiába erősebb nálam, hagyja, hogy hátára fektessem.
- Mit csinálsz? - kérdezi lihegve, miközben nyakára csókolok.
- Meglátodh. - suttogom fülébe. Végigcsókolom enyhe barnás árnyalatú bőrét, a nap azért megfogta egy kicsit. Mellbimbójánál állok meg, míg csípőjénék araszolok le ölébe. Remélem eddig nem volt lehetősége ilyen kényesztetésben, mint amit én adok neki.
Kettőnk közé nyúlok és megemelem fenekemet, míg megfogom tagját és úgy csússzanok bele, rányögve mellére. Két kézzel rakadja megcsípőmet és sokkal lassabban fogadom be magamba. Nem kezdek el azonnal lovagolni rajta, hanem körzök csípőmmel egy keveset, hogy megszokhassam jobban őt és csak utána mozdulok meg.
Kevés idő múlva hátamra fordít Yoongi és ő diktálja a tempót, mivel elfáradtam a lovaglásban. Morogva csókol meg, míg átölelem felsőtestét és hátába kapaszkodok meg.
Sokkal hamarabb megyek el, mint ő, de lökéseinek hála még mindig nyögök alatta, bár érzékeny vagyok. Yoongi pont belemorran a fülembe, mikor belém élvez egy utolsó lökés után és azonnal megérzem a csomót, amit felhelyez nekem. Mivel nem vagyok lázban ezért, fájdalmasabb most, így sikerül bekönnyeznem. Yoongi nem mozdul, sikeresen összerakadtunk a csomónak köszönhetően, valamennyire betakar, hogy ne fázzak, bár sokra nem megy vele. Csakis felnézek rá, a combomat simogatja egyik kezével, míg a másikkal a kezem fogja, mintha tudná fájdalmat okozott nekem. Vanilía illata nyugtató hatással van rám, egy kicsit felerősítem cseresznyémet, hogy érezze nincs semmi bajom. Biztonságban vagyok.