15. nap
Brian a megszokottnál jóval később kelt, és bánatára Randy kocsija még mindig ott állt. Valószínűsítette, hogy az esti buli miatt talán már nem is fog sehová menni.
A háta közepére sem kívánta ezt az egészet, mégis muszáj lesz részt vennie rajta. Összeszedte a holmiját, megkereste Huntert, és elmentek a sportpályára, hogy végre focizhasson egy kicsit a haverokkal. Huntert kikötötte a korláthoz, onnan nézte végig a meccset, és gyakran ugatott, ha a labda épp a közelében járt. Briannek jólesett, hogy kikapcsolódhatott, és kellemesen el is fáradt, de igyekeznie kellett haza, mert már majdnem tizenegy óra volt. Alig, hogy betette a lábát a házba, Randy már a teraszajtón kopogtatott.
– Helló, szomszéd! Hogy s mint? Segítenél pár asztalt kivinni a kertbe? Ameliával elkezdtük berendezni a helyszínt, de szükség lenne egy erős kézre – rohanta le, amint kinyitotta az ajtót.
Brian felajánotta a saját asztalát és székeit is, így először azt pakolták le, majd átmentek Ameliához. Feszülten kereste tekintetével a nőt. Amelia jeget pakolt a fagyasztóba, és pont olyan hűvösen üdvözölte Briant, mint a jég, amit a kezében tartott.
Kivitték az asztalokat, majd a teraszról is mindkettőt. Randynek egész végig be nem állt a szája. Eldicsekedett az ingatlannal, amit vett, és mesélt a terveiről. Brian rettenetesen unta hallgatni, és amúgy is szívesebben lett volna Ameliával, hiszen beszélniük kellett volna egymással.
– Segítesz a zenecuccot is összerakni? – kérdezte Randy, miután az összes asztal a helyére került.
– Persze, hol találom? – egyezett bele Brian.
– Amelia megmutatja, addig én hozok ide áramot. – Azzal Randy elsietett hosszabbítót keresni, Brian pedig bement a házba.
Amelia még mindig a konyhában volt, most éppen poharakat rakott egy tálcára.
– Valami zenecuccot kellene kivinnem – mondta neki Brian.
Amelia hűvösen nézett rá, majd letette a kezéből a poharakat.
– Mutatom – indult volna, de Brian elállta az útját.
Pár pillanatig farkasszemet néztek egymással.
– Ezt most ne –suttogta Amelia ingerülten.
– Muszáj – felelte Brian, és a keze után nyúlt, de Amelia úgy kapta el, mintha megégette volna valami.
– Jól van! Ne haragudj a tegnap este miatt, de most engedj! – nézett rá Amelia könyörgően.
– Ez édeskevés – ingatta Brian a fejét.
– Mit akarsz még tőlem? – kérdezte Amelia reszketeg hangon.
Brian felemelte a kezét, és megsimogatta az arcát.
– Mindent akarok, Amelia! – felelte halkan, de abban a pillanatban nyílt az ajtó, és ő kénytelen volt hátrébb lépni.
– Na, megvan? – ment oda hozzájuk Randy.
Amelia megköszörülte a torkát.
– Mindjárt, csak kipakoltam a poharakat. Gyere, Brian, mutatom – suhant el mellette.
Randy rácsapott Brian vállára, és a barátnője után nézett.
– Mindig ráparázik az ilyen összejövetelekre, nem értem, miért.
– Biztosan azt akarja, hogy jól sikerüljön – válaszolta Brian, majd követte Ameliát az előszobából nyíló kis helyiségbe.
A nő jóformán rá se nézett, Brian pedig nem mert tovább kockáztatni. Végül is, Amelia valamilyen formában bocsánatot kért, és már ez is több volt, mint a semmi. Kivitte a hangfalakat, és miután már nem akadt dolga, hazament. Nem sokáig maradhatott egyedül, mert Judy érkezett.
ESTÁS LEYENDO
Szerelem négy fal között - teljes
RomanceA már-már teljesen visszavonultan élő Brain szomszédjai váratlanul elhaláloznak. A magának való férfi elhatározza, hogy megvásárolja az ingatlant, melynek kertje közös az övével, mert nem akart egy idegennel osztozkodni. Ám a terve kudarcba fulladt...