Dabi szemszög:
Reggel arra keltem, hogy fázom, nem volt rajtam takaró. Hunyorogva kerestem majd pillantottam meg a mellettem fekvő lányt, aki szinte ki sem látszott a takaró alól. Illetve a takaróm alól, mert hogy lelopta rólam az éjjel. Aludtam volna még, de nem volt szívem felkelteni azzal, hogy próbálom vissza lopni a takaró egy részét. Egy ideig még feküdtem és néztem a mellettem alvó lányra. Olyan gyönyörű és így olyan nyugodt az arca, már amennyi látszott a kócos hajzuhatagtól. Óvatosan oldalra simítottam selymes haját, míg ő továbbra is nyugodtan szuszogott. Tudtam, hogy nem örülne, ha ébredéskor maga mellett találna, ezért kikászálódtam. Lementem a konyhába és csináltam kávét. Nem is tudom [Név] kávézik-e, de csináltam neki is és le tettem az ágy mellett lévő éjjeli szekrényre. Miután megittam a saját adagomat elindultam, hogy kitakarítsam a szobám. Olyan káoszban, ami ott van nem szívesen engedném őt. Tudom, hogy egy fasz vagyok, de kell nekem ez a lány. Értem, hogy az öcsém mit eszik rajta, csak azt nem értem, hogy ő mit eszik az öcsémen. Még belegondolni is szar, hogy az a kis taknyos hozzányúlt.
Már legalább egy órája takaríthattam a szobámat, amikor halk lépteket hallottam. Nem sokára [Név] jelent meg az ajtóban álmosan és kócosan. Ösztönösen elmosolyodtam ennek láttán, olyan aranyos volt így és szexi főleg, hogy az én ruháim voltak rajta.
- Jó reggelt hercegnő!
- Ne nevezz így! - hihetetlen, hogy már reggel veszekszik
- Látom rózsás hangulatban vagy.
- Hagyj már, álmos vagyok. - nyüszögte édesen
- Menj feküdj vissza még kicsit.
- De nem akarok!
- Jolvana, azért megenni nem kell cicám, illetve nem ilyen formában. - kacsintottam rá, ő pedig értve a célzást mérgesen, összehúzott szemekkel nézett rám.
- Nyugi befejeztem. Mindjárt végzek a szoba takarításával, aztán itt is pihenhetsz. Nem vagy éhes? Csináljak reggelit?
- Nem, majd később, de..köszi. - a végét már csak sejtettem, hogy azt mormogta. Azt meg kell hagyni, hogy elég makacs, de mit is várok én miután elraboltam.
Folytattam a pakolás, mikor azt vettem észre, hogy ő is nekiállt felszedni a földön szétdobált ruháimat.
- Hagyd csak cica, majd én elintézem.
- Nem, segítek. Úgysincs jobb dolgom valakinek köszönhető. - mondta szemforgatva és folytatta a rendrakást.
- Ezeket hova?
- Dobáld csak be a fürdőben lévő szennyeskosárba.
Nemsokára már az ágyneműt cseréltem le tisztára, amikor visszajött.
- Elindítottam egy adag mosást, remélem nem baj. - már hogy lenne baj?
- Köszönöm, igazán nem kellett volna, nem akarlak rabszolga munkára fogni, ahogy tegnap valaki említette. - mondtam féloldalas mosollyal.
- Cöhh, már mindegy. A helyzeten nem tud már rontani.
- Naa cica, ez fáj. Konkrétan most kapsz egy saját fürdős szobát. Feláldozom érted a kényelmemet. - mondtam megjátszott drámával.
- Ó, hogy oda ne rohanjak. Micsoda lovagiasság! - próbált gúnyolódni, de inkább játékosnak hangzott
- Na hercegnő, kész is van. Megfelel?
- Megteszi. Köszönöm..
- Megyek csinálok reggelit.
[Név] szemszög:
BINABASA MO ANG
Beléd szerettem.. (Kirishima X Reader X Todoroki)
Fanfiction[Név] az idegbeteg Bakugo Katsuki ikertestvére, akit bátyja mindentől és mindenkitől félt és távol tart, ám a lány már kezd felnőni és ezáltal kinyílik előtte a világ. Új személyek lesznek fontosak számára, akik mellett megtapasztalhatja az élet s...
