Aznap igazából nem is akartam húzni az időt, iskola után áthívtam magamhoz. Valamiért dacból is tettem, nem csak azért mert úgy kényelmesebb volt nekem. Amint végeztünk a házikkal, elkezdtem elmagyarázni neki a kért tantárgyat, de a felénél már úgy látszott, hogy nagyon unja.
- Na jó.- csuktam be a könyvet.
- Mi az?- lepődött meg.
- Nem is figyelsz.- dőltem hátra a széken.
- De igen, csak ne haragudj, de annyira jól nézel ki, nem értem miért nem randizol. Bárkit megkaphatnál.
- Akit akarok azt nem.- szóltam el magamat, de egyből megbántam.
- Tényleg? Ki az? Segítek!- csillantak fel a szemei.
- Elég ha annyit mondok, hogy még ha segítenél se lehetnénk együtt.- mosolyogtam fájdalmasan.
- Van valakije?- tapasztotta le a száját.
- Van.- bólintottam.- Azt mondta, hogy elhagyná értem. De szerintem egy ember ne egy másik miatt hagyjon el valakit hanem önmagáért. Tehát mi következik ebből...?
- Hogy nem fogja elhagyni, mert rajtad kívűl nincs rá más oka.
- Telitalálat.- mutattam rá a tollammal.
- Akkor ez szívás.
- Nekem aztán ne mond.
- Tudod mit? Gyere el velem bulizni szombaton. Jöhetnek a barátaid is.
- Nem vagyok bulizós.- egyébként is megbeszéltem velük már valamit.
- És az jobb, mint elfelejteni azt a valakit aki nem magáért akar szakítani azzal a csávóval?
- Hogy felejteném el?- emeltem fel a szemöldökömet.
Széles mosollyal az arcán felállt, majd minden szó nélkül az ölembe ült, két lábát terpeszbe téve rajtam.
- Van pár ötletem.- karolta át a nyakamat, s fentebb csúszott.
- Khm.- köhintettem.- Ugye tudod, hogy nem így szándékozom az első szexuális élményemet véghez vinni?
- Nem számít kivel van az első.- hajolt a fülemhez.- Az számít kit képzelsz el közben.
- Jisoo.- toltam hátrébb.- Figyelj, te egy nagyon szép és okos lány vagy, de nem ezt beszéltük meg.- néztem a szemébe.
- Jézusom.- pattant le rólam.- Nagyon hülye vagyok.- fogta a fejét.
- Nem!- ráztam hevesen a fejemet.- Csak nekem nem megy így, ilyen hirtelen.
- Ne haragudj.- csuklott el a hangja.
- Jisoo... Tényleg nem veled van a baj.
- Tudod, már rég óta figyeltelek. Mióta csak az eszemet tudom. Ma elhatároztam, hogy lépek. Azt hittem, hogy te is olyan vagy, mint a többiek.- nézett rám.
- Akkor ez az egész csak kifogás volt, ugye?- néztem végig a felszerelésen.
- Igen.- bólintott.
- Rendes lány vagy.- mosolyogtam őszintén.- De én nem vagyok egy rendes srác. Az igazság az, hogy már nem érdekel ki tudja és ki nem, de én jelenleg egy férfit szeretek. Ezért nem randizhatok veled. Ne érts félre, ugyan úgy szeretem a lányokat is.
- Férfit?- kerekedtek ki a szemei.- Ohh jajj.- ült vissza a székre.- Ismerem?
- Mindenki ismeri.- mondtam megrökönyödötten.
- Úristen.- kapott a szája elé.- Nem mondom el senkinek!- komolyodott el.- Segíteni fogok! Mivel szeretlek és azt akarom, hogy boldog légy, segítek.
- Én nem is ismerlek téged, Jisoo.- világítottam rá a problémára.- Semmit sem tudok rólad.
- Nem baj! Barátok leszünk akkor, mit szólsz?
- Ezek után barátkozni akarsz? Nem is vagy szomorú, mert visszautasítottalak?- értetlenkedtem.
- Szomorú vagyok, de mondtam. Szeretném ha boldog lennél. Évekig néztem ahogy a bátyád halála után próbáltál boldog lenni. Azt hittem egy nap én leszek az aki tud neked vígaszt nyújtani. De ha ez más...
- Értem.- fojtottam belé a szót.- Mint tudod van valakije és valószínűleg nem hagyja el, emellett ő felnőtt és pedofíliával vádolhatják, ha kiderül, hogy van köztünk valami, ezért felesleges próbálkozni.
- Az igaz szerelemért harcolni nem felesleges, Jungkook.- rázta a fejét.- Az a felesleges ha csak ülsz és várod a sült galambot, hogy a szádba repüljön. Én is megbánom, hogy évekig vártam mielőtt bevallottam volna neked.
- Ha két éve állsz elém, talán most együtt lennénk.- gondoltam bele.- És persze nem kéne azon aggódnom, hogy mit tegyek.
- Ezért mondom, hogy segítek. A barátaid tudják?
- Csak Yoongi.
- Mi a baj Jiminnel?
- Tudod te azt.- horkantottam fel.
- Igen, nagyon pletyis, de rólad sose hallottam semmit a szájából.- védte meg.
- Lehet, hogy ezt nem bírná úgy magába tartani. Azt én is el tudom titkolni, hogy ötödikben bepisilt mikor itt aludt vagy ehhez hasonló példákat.
- Szerinted én meg fogom tartani?
- Ha nem akkor elvesztettünk egy nagyon jó tanárt és én is elmegyek innen.- válaszoltam.
- Na látod. Én ezt nem szeretném. Akkor megegyezünk, hogy segítek neked?
- Mi az ára?- tértem át a lényegre.
- Feküdj le velem. Egyszer.- mondta, mintha ez neki minden napos lenne.
- Ji...
- Hidd el menne! Egyszer látni akarom azt a fiút akibe szerelmes vagyok ruhák nélkül úgy ahogy van. Ennyit kérek.- tette össze a kezeit, imádkozó pózba.
- Ér ez nekem ennyit?- húztam a számat.- Mármint hogyan segítenél?
- Egyszerű. El kell játszanod, hogy őrülten szerelmes vagy belém. Hidd el lépne. Vagy így vagy úgy, de tuti lépne valamit.
- Honnan veszed? Lehet megnyugodna, hogy leesett egy teher a válláról.
- Nem tudhatod. Ha azt mondta, hogy elhagyna téged valakit akkor kilencven százalék, hogy vagy annyira fontos neki, hogy érdekelje, ha van valakivel afférod. Ehhez pedig a legjobb módja, ha elveszted a szüzességedet. Könnyebben meg lesz a kémia amit látnia kell.
- Ennek eszmei értéke is van. Mármint a szüzességnek.
- Nem számít kivel van az elsőd. Az számít, hogy kivel lesz a többi a hátralévő életedben.
- Legyen.- nyújtottam a jobbomat, de ahelyett, hogy elfogadta volna, egy szempillantás alatt visszakerült az ölembe.
- Nincs visszaút.- suttogta, mélyen, szemvedélyesen megcsókolt.
ESTÁS LEYENDO
My Teacher // Taekook // BEFEJEZETT
Fanfic" - Ki ő neked, Taehyung?- kérdezte síró szemekkel az előttünk álló, számomra ismeretlen férfi. - Jungkook a családom.- szorította meg a kezemet." Jeon Jungkook egyedül él Szöul egyik panel házában, és szerencsés embernek tudja magát. Van két barátj...
