A Szent Johanna Gimi Egy Kicsi Másképp / Egy Új Kezdett/

hatodik fejezet

Ma van szombat. Tulajdon képpen a tegnapi nap eléggé rossz hangulatban fejeződöt be. Ott volt nekem ugye a Hunoros sztori és aztán feltűnt a volt osztály társ is. De ne a multal foglalkozunk hannem inkabb a jelennel.

A Reniékkel szinte szomszédok vagyunk igy tényleg nagyon hamar oda tudtam ma érni hozzájuk. Amikor megérkeztem csöngetem is és a Reni anyukája nyitott ajtót.
—Jónapot–köszöntem udvariasan.
—Szia, gyere be, mindjart szólok a Reninek csak még fönt tanul. Amugy nyugotan tegezél.
—Rendben van és köszönöm-
Kb fél perc telhetett el és a Reni már le is jött.
—Szia
—Szia
—Akkor milyen sütit süsünk?–kerdeztem meg tőle, de kár volt, mert az anyukaja azzonal rá kapott a témára.
—Oooooo, sütit sütök Reni nem is mondta. Ha kell nagyon szívesen segítek.–amint ez kimondta Reni kétsékbesetten rám nézett, hogy most akkor mi lesz, de én egy csepet sem ilyedtem meg.
—Nem kell, köszönjük. Szerintem el fogunk tudni boldugolni, de ha bármi probléma adódik akkor majd szólunk.
—Hát jó, akkor szorakozatok jól, és örültem, hogy megismerhetelek Flóra.
—Én is. És köszönjük meg lesz.

Miutan elment a Reni anyukaja a Reni fellélegzett.
—Huh, köszi már azt hittem nem úszuk meg.
—Nincs mit. Néha anyukam is akkar segiteni ezert tudom, hogy már hogyan kell ezeket kezelni.
—Te anyud se tud sütni főzni?
—De, csak hát hogy is mondjam. Amikor reszeg, vagy már egy kicsit több alkoholt fogyasztot mint kellet volna akkor nem biztonságos így hát ja.
—Ahhha így már értem. Na de akkor lasunk is hozzá
—Okés

A süti sütés remekült telt. Nagyon sokat nevetünk és retentően jókat beszéltünk.
Miután készen lett az összes süti, felmentünk a Reni szobájába filmezni. Nagyából a film felénél lehetünk amikor a szoba ajtaja hirtelen kicsapódott.

—Jaj Renáta,valamiért tudtam hogy egésznap a szobádban leszel egyedül így átjöttem, hogy ne legyel enyire szánalmas.–torpant be a Kinga. Ki más,  de most tényleg kis más ha nem ő.
—Oooo, láttom, nem egyedül vagy.
—Szia neked is–köszöntem, hogy érzekelje, azt hogy én is egy érző emberi lény vagyok.
—RENÁTA ELÁRULNÁLD, HIGY Ő MIT KERES ITT?
—Egy van nevem kető én is itt vagyok három miért kiabálsz ha itt vagyukn fél méteres körzeten belül. Ha normális emberi módon közlöd velünk a mondandódat akkor is meg fogjuk érteni mert nem vagyunk értelmi fogyatékososk.
—Nem hozzád beszéltem Franciska.
—Excuse me! Ezt azért ki kérem magamnak engem Flórának hívnak.
—Lám lám lám, tudsz angolul akkor legalább az egyik nyelvből nem fogsz megbukni, ha a másikból már igen, de ne agódj úgy se fogsz hiányozni senkinek sem.
—Kinga fejezd be–szólt neki a Reni
—Azta ez durva, akkor még is gyenge vagy, főleg ha a Reninek kell kiállnia érted akkor az már nagyon komoly.
—Tudod, kitudok állni magamért nem kell senki segítsege sem nekem, de azért köszi Reni ez aranyos volt, amúgy is, ha az emberért kiáll valaki az nem feltétlen jelenti azt, hogy az ilető gyenge, csak tudod vanak olyan emberek akiknek anyira fontos, hogy ezért ha meg nem is kell de kiállnak érte. Nyugotan szólj, ha nem tudod, hogy miről beszelek mert elmondhatom a te szinteden is órdibálva.
—Azt hiszed ezel nagyot ütöttel, mert akkor rosszul hiszed.
—Ó tényleg akkor miért ezt mondtad, ha tudtál volna rá reagálni valamit amihez még pedig az kell hogy ne érezd magad egy kicsit is megaláztatva akkor meg tedted volna. De nem igy törtent. Szóval néha a vereséget el kell tudni fogadni tudod. Ja várj még sem tudod mert a futásnál is csak az volt a célod, hogy legyőz ezért is estél le.
—Jól van lányok elég lessz–mondta Reni bizonytalanul.
—Reni te ebbe ne szolj bele. Amugy meg vizes volt a fű azért estem el.
—Ja tenyleg. Várjunk csak nem is a füvön futotunk hanem a betonon.–kinga már épp nyitota volna a száját amikor megcsörent a telefonom. A nagy film nezés és sütes plusz a vita mellet nem is vettem észre,hogy elszaladt az iső már 9óra mult. A telefonom kijelzőém anya neve szerepelt, azt gondoltam csak azert hív mert már késő volt, de sajnos valami egeszen más volt az oka.
—Bocsi ezt fel kell venem.–amint ez kimondtam már el is hagytam a szobát és bementem a fürdőbe telefonalni.

Kb fél perc telhetett el azota, hogy letetem a telefont, de már is patakokban fojtak a könyemim. Úgy döntötem, hogy össze szedem magam és vissza megyek a Reniékhez össze pakolom a cucaim és  elindulok haza.

Amint beléptem a szobába Kinga azzonal kiszurta, hogy sirtam.
—Hah tudtam én,hogy gyenge vagy. Látod Reni látod, megsiratam.
—Kinga mondtak már neked,hogy nem minden az aminek látszik, meg hogy ne legyél mindig enyire erzéketlen önző segfej. Viszont ha nem haragszotok én most inkább haza menék. Sziasztok további jó szorakozást.
—Fusál fusál csak, látom az jól megy neked úgy is.
—Jobban mint neked, az fix.–szurtam od meg neki gyors.

Még gyorsan elköszöntema Reni szüleitől és azonal haza rohantam. Szó szerint.
Amint haza értem a látványra nem voltam kész. Persze az anyámat nem találtam otthon. Ki gondolta volna. Mindenhol üvegszilankok voltak és fel voltal boritva az asztalok és a polcok is. Tisztára olyan volt mintha betörtek volna hozánk, de nem sajnos nem ez törtent.

Egy kis idő elteltével miután végleg realizaltam a törtenteket éreztem ahogy eluralkodik rajtam a pánik. Tudtam,hogy fel kell hívnom valakit, mert különben ennek nem lesz jó vége. Első ötletem a Hunor volt. Így őt azonal tárcsaztam. De kinyomot, majd megint majd megint és megint. Mégy gyors utoljáraefprobaltam felhívni, de ki volt kapcsolva. Egyre jobban kezdet rajtam eluralkodni a pánik. Nem tudtam mit tegyek vagy kit hívjak. Majd hirtelen újabb két ember ugrott be, de másodikról azonal lemomdtam. Így törten hogy tárcsáztsm az az embert aki az utolsó reményem volt. Hála istenek felvette és amint meg hallota a hangomon, hogy sírok és pánikolok, csak anyit mondott a telfonban hogy
—Két perc és ott vagyok. Adig tarcs ki.

Két perc elteltével csöngetek is. Habár ez a két perc nekem öröké valoságnak tűnt. Amint kinyitotam az ajtót ott ált, látszott, hogy fortyog a dühtől és azt is látma az arcán, hogy nagyon agódik értem. Szinte rögtön a nyakaba borültam és szorosan megöletem, majd csak anyit tudtam már kinyögni hogy
—Köszönöm.–ez után eluralkodott rajtam a pánik és a síró görcs is.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sziasztok, remélem nem öltök meg azért mert így fejeztem be a részt. Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mit tartalmazon ez a rész, de csak az irása közben születet meg ez a remek ötlet, higy mi lenne ha most így fejezném be. Nem igérhetem azt, hogy nem lesz több ilyen, habár tudom, hogy idegörlő, de én úgy gondolom hogy ez egyszer kétszer bele fér.Az el és a hehes írasi hibák ért bocsi probalom kiszűrni de nehéz. Nagyon remélem azt, hogy ez a rész is tetszet, ha igen akkor írj kommentet és nyom egy votet. Ha érdekel szpojler rész akkor köves tiktok.

Tiktok:@olvasnijo.wattpad.