A Szent Johanna Gimi Egy Kicsi Másképp / Egy Új Kezdett/

nyolcadik felyezett

Hunor ott állt a napaliban egy hatalmas nagy csokor liliomal a kezében és minden fel volt díszítve. Rengeteg lufi volt meg minden, azt se tudtam hova kapjam a fejem elöször.

—Hát te mit keresel itt?–mielött még válaszolni tudot golna a nyakába borultam és megcsokoltam. De ez más mien volt most, nem ugy mint multkor. Most olyan volt mintha undorodna egy kicsit a csokomtól. De nem volt időm ezel foglalkozni.
—Itt a meglepid. Boldog 11.hónapot.
—Köszönöm, én vosszont nem vettem neked semit sem inkább a 12.honapra készültem. Nagyon haragszol?
—Nem egyáltalán nem ahragszom, nekem te vagy egy ajándék.
—Az a te kocsid a ház elött?
—Igen, most vette nekem apa, kipróbálod.?
—Mégszép.

Vagy egy másfél órat autókáztunk, csak ugy össze vissza. Eszméletlen jó volt. Mondjunk eleg közömbös volt hozzám.

—Na, hogy tetszett?
—Úristen, ez eszmeltlen jó volt, imadom vezetni ezt az autót.
—Reméltem, hogy tetszeni fog–majd nyomott egy puszit a homlokomra.
—Baby, nekem viszont most el kell, rohanom elintezni egy két dolgot még, majd bszélünk csá.
Ez most komoly megint ez a Babyeg csá es semmi csók. Na jó itt kezd nekem valami nagyon gyanús lenni. Valami biztos van a hátértben, de azt még nem tudom, hogy mi.

1 honappal kesöbb

Ebben az 1 hónapban, nem törten anyira sok minden ami anyira izgalmas lenne, a Hunor egyre furább, a tanulás nehéz, Kinga még mimdig nem bír. Igazábol ennyi.
A mai nap viszont nagyonon izgalmas lesz ugyan is végre ki találtam, hogy hogyan tudom egy kicsit meg szivatni a Zsoltit. Ehez viszont a Cortez segítségét kell kérnem.
Mondjuk az elmult időben nagyon meg kedveltek engem is a studiósok, szóval lehet, hogy nem is kénne a segitsége de mindegy.

—Sziasztok–mentem az ebedszünetben oda az udvara a többiekhez.
—Cortez elrabolhatlak?–kérdeztem meg
—Ahha
Majd már el is idultunk  be az epületbe.
—Emlékszel arra amikor mondtam, hogy vissza akkarom adni a Zsoltinak a szivatást?
—Igen, mondjad mid van–majd fel mutatam neki egy lemezt.
—Ezen  rajta van a pompom meséiből a gombóc artúros csokis szöveges dalos dolog és nézd olvasd ezt el.
—Ezt tök baró, gondolom ezt fogják a Daniék felolvasni pontosan és én abba kellek, hogy meggyőzem őket.
—Ahha, de azon gondolkoztam, hogy lehet nem is kellesz már mert, szerintem már ha csak én kérnem is beraknák.
—Hát ebben azert én nem vagyok olyan biztos, mivel még én se biztos, hogy be tudom velük rakatni.
—Okés, ezt majd meglátjuk.

Amikor oda értünk a studiósokhoz, Cortez bekoppogot az ajtón és asszem a Dani nyitotta ki szinte rögtön.

—Figyu haver nem is tudom–szolalt meg vegül
—Elég kockázatos ránk foggnak szálni.–ennél a mondatnál elő léptem én is.
—Szia Dani
—Szia Flóra
—Igazábol ezt a sziveségek én kérném, mert vissza akkarom adni a multkorit a Zsoltinak.
—Okés, persze mindjárt be is rakjuk.
—Köszi, nagyon rendes vagy
—Semmisség
—Figyu Flóra, arra gondoltam, hogy esetleg most hétvégén elmehétnénk egy randi féleségre, persze ha csak van hozzá kedved
—A most hétvége nem jó, de majd talán legközelebb
—Okés–majd már el is indultunk vissza felé.
—Miért nem mondtad meg neki, hogy van barátod?–kérdezte meg a Cortez
—Nem akkartam megbántani, anyira kis aranyos. Meg hát mostanság a Hunoral a kapcsolatunk nem az igazi.
—Mit csinalt már megint szolok Ricsinek és megverjük, csak egy szavadba kerül
—Semmi nagy cu—Ekkor éreztem hogy jött egy üzenetem és meg álltam majd ki vetem a zsebemből a telóm, hogy megnézem ki az. Az nap ez volt az egyik legrosszabb döntésem. Amint megnyitottam az üzenetett és ami benne fogadott arra nem voltam felkéstülve. Annyit kesztem érezni, hogy minden homályosodik és kis fekete pontok jelentek meg elöttem.
Az utolsó dolog amire emlékszem az az, hogy a Cortez a nevemet kiabálja és elkapp gyorsan mielött még a földre rogynék.

A kövi emlék ami meg van az az, hogy arra kelek fel, hogy szét megy a fejem, majd amikor kinyitom a szemem a többiek agódo arcával találom szembe magam.

—Mondjátok légyszi, hogy az csak egy buta állom volt.—Mondtam a srácoknak és közben el kezdtem felülni.
—Bárcsak mondhatnánk Flóra, bárcsak, de nézd itt az üzenet sajnáljuk.

Az üzenetben egy raplak kép volt és mindengyiken a Hunor volt egy másik lányal elége nem félre érthető helyzetekben.
—Én én én ..... én ezt nem hiszem el.—ezt épen hogy ki tudtam mondni, mert ez után rögtön elkeztem sírni.

—Gyerekek a Flóranak és még két kisérőnek adok kikérőt az utolsó két óráror és kisérjetek kérek hazza. Mien óráitok lesznek?—mondta a védőnő
—Francia meg angol.
—Én megyek vele, meg az lenne szerintem a legjobb a ha a Ricsi is jönne.
—Okés akkor Anita-Kelemen Ádám, Nemesi Flóra és Pósa Ricsárd itt vanak a kikérőitek, mehetek, sajnálom, de a többieknek vissza kell meniük órára.

A haza fele út csedesen telt, de kb a felénél, a Cortez megtörte a csendet.
—Ha akkarsz beszélni róla akkor mi meg hallgatunk, nagyon szivesen Flóra.
—Igazából, ami a lényeg, hogy bárki is küldte a képeket, biztos szándekosan ma küldte mert ma lettünk egy évesek a Hunoral. Jaj ne.
—Mi jaj ne?—kérdezték egyszere a fiuk
—Nem nem és nem, én biztos, hogy nem megyek hazza, Cortez vagy Ricsi inkabb menyünk valameikőtökhöz kérlek, vagy valahova máshová.
—Flóra, mi az miért ne kiserjünk haza.
—Azert mert ott van a Hunor, mert valamire készült és pont emiatt nem is ment ma be az iskolájába. Nem én így ezt nem vállalom.
—Sajnálom Flo, de haza kell kisérnünk, de ha tényleg ott van az a féreg akkor majd elintézük. Nem lessz semmi baj nyugi.
—Jó legyen.

Amikor megérkeztünk a ház elé rögtön megtorpantam.
—Miaz Flo mi van?
—Itt van a kocsija
—Okés, nyugi, nem fog bántani, amig mi itt vagyunk adig nem.
—Köszi srácok

Amint beléptünk a házba, ahogy arra számítottam teljesen fel volt díszítve az egész és még mindenhol liliom volt ami csak azért gáz mert nekem a jázmin és a rózsa a kedvenc virágom szóval nem értem vagyis eddig nem ertettem, honan szedte ezt az egész liliomos dolgot, de mindegy. Amikór beléptem a két fiuval az oldalamon kisírt vörös szemekkel a Hunor ála szó szerint leesett.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Elöször is szeretnék kellemes ünepeket kíváni mindenkinek! Másodszor is bocsi megint a befejezésert, de olyaj jól kereken 1000szóra jött ki, hogy nem volt szivem elrontani. A következő rész várhatóan jövőre érkezik, de aztan lehet, hogy majd hamarabb, ezt majd még meglátom. A helyes irasi hibákért meg az elírások ért bocsi. Ha szeretnetek spojlereket látni a könyvről akkor kövesetek be tiktokon.

Tiktok:@olvasnijo.wattpad