Szerelem első hallásra és látásra? Nehéz a szerelem, ezt mindenki tudja. Két különböző ember, egy operában? Hát mi ez ha nem, egy romantikus szerelem? Ja várjunk, ez nem olyan.
❗️Könyvet másolni TILOS❗️
A haverom, az esküszöm nem normális! Most közli velem, hogy nincs e kedvem menni operába. Hát ez nem normális, most komolyan, ki a fasz megy operába? Jó oké, azok akik szeretik a művészetet. Azt is hozzá tette, hogy akivel éppen alakul annak a barátnője fog fellépni. Ha úgy nézzük, akkor lehet felszedem az egyik csajt egy éjszakára. Nagy nehezen bele egyeztem, de csak azért mert kell valaki akivel dughatok. Már lassan, hogy egy órája várok az opera előtt várok. Mivel a drága seggfej haverom, Marcus mondta, hogy ő is jön csak kicsit később, mert az apja már megint rá hagyta a piszkos munkát. És az emlegettet szamár már jön is, de miért a hátsó ajtó felől jön? És ha jól látom, egy csaj is jön vele. De mindegy is, már itt vannak előttem.
-Szevasz haver! Bocs, hogy ennyit kellett várnod, csak tudod mi a szitu. Ja, és ő Nicole Stein akiről már meséltem.-Mutatta be a mellett lévő csajt.
-Szevasztok! Damian Torrance. Miért a hátsó ajtó felől jöttetek?-Kérdeztem flegmán, ha már ennyit vártam rájuk csak nem várják el, hogy legyek kedves. Bár úgyse lennék, de mindegy.
-Mondtam haver, hogy Nicole barátnője is fellép. Be kisértük, mert nem tudta volna, egyedül megtalálni.-Rá nézett Nicolera, és valamit szemmel mondott neki? Mi a fasz. Ez az én és az ő szokása! Miért erre a kislányra cserért le? Jesszusom, hova fejlődik a világ.
-Miért a barátnője ennyire hülye?-Kérdeztem értetlenül.
-Hogy merészelsz így beszélni? Anyád nem tanított meg viselkedni? A barátnőm látássérült seggfej!-Dühöngött Marcus, új barátnője. Bár most lehet meg fojtanám, amiért felhozta az anyám. De most már így is ki van a tököm is mindenkivel.
-Tök mindegy, de ha még egyszer felhozod az anyámat, esküszöm neked, hogy másnap már nem fogsz felkelni.-Végig a szemébe néztem, és mintha láttam egy kis félelmet de azt próbálta elrejteni. Haha.
-Én meg leszarom, hogy mit mondasz. Te is csak pofázni tudsz, de úgyse tennéd meg.-Kicsit megpróbálta magabiztosan mondani, de annyira nem látszott rajta.
-Kipróbáljuk?-Kérdeztem és a pszichopata mosolyomat is megvillantottam amitől mintha kicsit hátra lépet.
-Elég legyen már! Inkább menjünk be, mert kezdődik a műsor pár percen belül.-Marcus amint kimondta, már húzta is maga után a kis ribancát, én meg mentem mögöttük. Megvettük a jegyeket és mentünk is lefoglalni, a helyünket. Elég közel ültünk a színpadhoz, ami azt jeleneti, hogy ha le esik az egyik csaj a színpadról nagy eséllyel az én ölembe landol, és akkor már nem is kell válogatnom. Körbe néztem, és láttam milyen sok ember eljött, egy ilyen szarra. De ez van, ha ők szeretik az ilyet akkor egészségükre. Felment valaki a színpadra.
-Kedves hölgyeim, és uraim! Köszöntök mindenkit ezen a csodás estén. Akik az előző fellépésükön is itt voltak, azok mind tudják, hogy ennek a tánc egyesületnek, milyen csodálatos a mozgásuk vagy akár némely lánynak a hangja is gyönyörű. De nem is szaporítanám a szót, mindjárt kezdik a Dancers' Nights!-És már fut is le a színpadról, hirtelen a függönyök be húzódnak. Mindenki elkezd beszélni, hogy milyen csodálatosak a lányok, én csak ásítok egyet. Annyit veszek észre, hogy elkezd szólni valamilyen régi módi zene és közben elhúzódnak a függönyök. A lányok már mind be vannak állva a kezdéshez gondolom én, mindegyik lány elkezd táncolni a zene ütemére, de sehol se látom a vak lányt. Azt általában könnyű kiszúrni, vagy olyan fekete szemüveg van rajta, vagy furán mozog a szeme úgy értem össze vissza néznek. A lányok tényleg jól néznek ki, talán négyesezek velük vagy valami. Látom, hogy pár lány kiszúrt engem, és mindegyiknek paradicsom színűre változott az arcuk, elmosolyodtam majd behunytam a szemem, nagyon unalmas ezeket nézni. Még pár percig hallottam a zenét de utána hallottam, hogy lassan elhalkul és hirtelen hallom a sok tapsot meg a sok biztató szövegeket. Minden elhalkul körülöttem és hallom, hogy valaki hozzá ér a mikronhoz, így kinyitom a szemei majd a színpadra nézek.
-Az est végére, egy különleges lányt hoztam, akit úgy szintén lehetett látni az előző műsoron. Ő Natalie Torres, egy látássérült lány, de még így is sikerült elérnie, hogy balerina legyen amiről gyermekkorra óta vágyik. A kedvenc zenéjére sikerült Mrs. Jonesnak egy nagyon szép koreográfiát csinálnia. Natalie kisasszony írt egy kisebb szöveget, amit én felolvasok mielőtt szerepelni fog. Így szól a szöveg. „Néha nehéz az élet, de ettől függetlenül nem szabad feladni, ha valamire vágysz akkor küzdj érte. Nincs lehetetlen, ez az én motivációm. És ha mégis elfáradsz benne, semmi baj. Én is egyszer feladtam, pihentem egy kicsit és folytattam tovább. Mindenkinek üzenem, hogy érje el az álmát vagy az álmait". Ezeket a szép szavakat hallhatták Natalietől, a gyönyörű és egyben a legaranyosabb lány, akit valaha látott a világ. Nem csacsogok inkább, következik Natalie Torres, aki Lana del rey Dark paradise számával, fogja be hóditani ezt a színpadot!-Sétál lefelé a színpadról és közben behúzódnak a függönyök. Már el is indult a zene, a függönyök lassan kihúzódnak, és meglátom őt. Egy piros szalaggal van eltakarva a szemei, végig nézek rajta, a gyönyörű szőke haja felvan kontyolva. A ruhája fehér, és vannak rajta piros színű rózsák. Ahogyan mozog a zenére, az valami elképesztő. Már most, eldöntőm, hogy ő az enyém lesz. Ha valamelyik, hím egyed is rá akar hajtani, az meghal. Még akkor is, ha csak beszélget vele. Amint haza érek, felkeresem az egyik régi, sulis haverom. Aki egy hacker. Végig csak rajta tartottam a szemeim, egyszerűen nem tudok elnézni más valakire. Lassan elhalkult a zene, ő is a végére ért a koreográfiájával. Mindenki felállt és elkezdtek tapsolni, valaki még fütyült is. Nicole sikítót és mondta a biztató szövegeket. Egyértelműen, hogy én is tapsoltam, ki nem hagytam volna. Meghajolt, Nicole már rohant is a színpad felé, felmászott a színpadra és megölelte a gyönyörű szép balerinámat. Nicole valamit suttogott, Natalie fülébe, amire a kis szépségem elpirult. Hátra mennek, át se gondolom felmegyek a színpadra és utánuk megyek. Meglátom Nataliet és Nicolet, és előtűk áll egy srác, van nála egy csokor rózsa. Ökölbe szorítom a kezem, amint látom, hogy oda adja Natalienak, ő meg megöleli és bezzeg erre a srác viszonozza is. Ez a srác, ma meghal. Még beszélgetnek egy kicsit, de utána a lányok mennek az öltöző felé. Srác, még valamire vár, és miután elég sokáig bámulta az öltöző feliratú, ajtót. Megy is a hátsó ajtó felé, én pedig követem. Amint ki érünk, behúzok neki amire elveszíti az eszméletét. Ez a gyerek, csont és bőr, jézusom. Felkaptam a vállamra és elmentem, a gyönyörű szép, fekete BMW-mhez ami, egy BMW M4-es fajtájú. A srácot beraktam a csomagtartóba, majd én is beültem. Haza vezettem, a kutyusom, Hades biztos már vár haza, 7 éve hogy Marcussal úgy döntöttünk vesszünk magunknak egy, közös lakást. Hades 4 éve, hogy boldogítja a minden napjaim. Vissza a jelenbe, szóval miután be parkoltam és kiszedtem a gyereket a csomagtartóból, vittem is le az alaksorba ahol oda kötöztem, egy székhez.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
