Az ágyamon ültem és tanulmányoztam a jegyzeteimet. Próbáltam a szavakra koncentrálni, de semmit nem tudtam kiolvasni belőlük, szinte egymásba folytak. Csak a papírt bámultam. Tele volt a fejem és jól esett volna egy cigi vagy egy balta a mellkasomba. Ezen a ponton már bármit elfogadtam volna.
Gondolataimból egy kopogás ragadott ki. Agatha állt az ajtófélfának dőlve, keresztbe tett kézzel.
-Vendéged van -intett fejével az ajtó felé, majd visszasétált a dolgozószobájába.
Amikor arrébb ment, akkor láttam meg Castielt, aki kínosan állt a bejárati ajtó előtt. Észre se vettem, hogy becsöngetett, vagy amikor Agatha beengedte.
-Helló -léptem ki a szobámból.
A vörös szokásához híven bőrkabátot, fekete, farmer nadrágot és egy bandás pólót viselt. A nadrágja oldaláról láncok lógtak, fél kezével azokat babrálta, másik kezében a jegyzeteimet fogta.
-Helló -köszönt vissza, szinte rám se nézve. Inkább a konyhával egybenyitott nappalit tanulmányozta. -Elhoztam a cuccaidat -nyújtotta felém a lapokat.
Szürke szeme kerülte a pillantásomat. Nem tudom, mi üthetett belé.
-Köszönöm.-Kivettem a kezéből a papírköteget, ujjaink egymáshoz értek egy pillanatra.
Castiel dolga itt véget is ért, de nem indult ki a lakásból. Csak ott állt és figyelmét a bakancsának szentelte.
-Szeretnél velem tanulni? Semmit nem értek az angol háziból -próbáltam megtörni a kellemetlen aurát köztünk.
A srác csak bólintott és együtt bementünk a szobámba. Az ajtót szándékosan nyitva hagytam, annak ellenére, hogy erre Agatha sose kérne meg. De a tény, hogy egy fiú van a szobámban felgyorsította a szívverésem.
Castiel végignézett szerény hajlékomon, elidőzött a posztereken.
-Ismered ezt a bandát?-kérdezte a Winged Skull plakátra mutatva.
-Persze, az egyik kedvencem -feleltem mosolyogva.
Castiel elégedett pillantásokat vetett az irányomba, mielőtt leült mellém az ágyra.
-Mit nem értesz?-hajolt közelebb, hogy megvizsgálja a lapokat. Orromat megcsapta a cigaretta füst és dezodorjának a keveréke. Erős illat volt, illet hozzá.
Egy óra tanulás, viccelődés és szitkozódás után Castiel szünetet kért és kiment az erkélyre cigizni. Én a konyhába mentem és töltöttem magamnak egy pohár vizet. Agatha szinte a semmiből termett elő.
-Hogy megy a tanulás?-érdeklődött. Majdnem félrenyeltem, annyira meglepett a jelenléte. Szinte el is felejtettem, hogy otthon van.
-Jól.-Bólogattam a poharamat bámulva.-Castiel kiment egy kis "friss levegőért" -rajzoltam idézőjelet a levegőbe.-Remélem nem bánod.
-Amíg nem az én cigimet szívja -mosolygott.-Te nem mész?
Lebuktam. Úgy éreztem magam, mint akit gyomorszájon vágtak. Kikerekedett szemekkel meredtem Agatha-ra, aki a reakciómat csak egy szívből jövő nevetéssel díjazta.
-Azt hitted, hogy nem tudom?-húzta fel játékosan a szemöldökét. -Kölyök, ha legközelebb valamit titokban akarsz tartani, azt ügyesebben tedd.
-Te-te tudtad?-pánikoltam.
-Már az első nap áradt belőled a füst szaga. De te nem említettél semmit, gondoltam nem akarod elmondani -vont vállat.
-És nem haragszol?
DU LIEST GERADE
Az összeomlás szélén/Csábításból Jeles Fanfiction/
FanfictionSzülei halála után Sarah Deneuve nagynénjéhez költözik, Párizsba. Meg kell tanulnia leküzdeni a gyászt és szorongást, ami körbeveszi őt. Ezen a nehéz úton sok barátot és egy pár ellenséget szerez magának. És Őt. !!A történetben előfordul!! Trágár sz...