Ha végre megfognád a kezem....

GTA

Október 29.

Az órámra nézek. 9.45. Áldom az eget, hogy szünet van, és bőven jó ha ilyenkor kelek. Lassan kimászok az ágyból és a gépem elé ülök, majd megnyitom a fiús chatet.

A gym királya: valaki gta?
Anna rider: takarodj már!
A gym király: valaki más?
Kinek valamije mindig áll: most nem jó, épp reggelizek

Felröhögök. Hát vele nem is akartam játszani.

A gym királya: túlélem
Fay elit: én jövök

Megáll a szívem. Meredten bámulom az üzenetet. Attila. Azt mondta jön... És én nem tudom hogy viszonyuljak hozzá miután csak arra voltam jó, hogy megbasszon a meki vécében.

Bober kurwa: én is jövök
Bogaras: inkább tanuljatok kémiát
A gym királya: ember, szünet van
Fruschuck: jövök

Érzem ahogy az arcomba tódul a vér. Attila... Domonkos és Barnabás. Attila nem keres a meki óta, és én se őt. Domonkossal nem beszélek már. Szinte levegőnek néz, az öltözős csók óta. Barnával túlzás lenne azt mondani hogy járunk... de alakul valami.

A gym királya: megadom a belépési kódot, gyertek!

Megnyitom a játékot, és elküldöm a kódot nekik. Pár másodperc múlva látom, hogy csatlakoznak a játékhoz. Felrakom a fülesem, és meghallom a többiek hangját.

- Hali!- próbálok rendet tenni

- Használunk kamerát? Úgy izgibb- kérdezi Domonkos

- Nem rossz ötlet- válaszolom, majd engedélyezem a kamera használatát

Felugranak egymás után a srácok. Először Attilát pillantom meg. Ugyanúgy nézi ki mint a mekiben.... és már nem dobban meg a szívem amikor az arcára nézek. Csak egy sima, idegent látok, akinek tudom minden titkát. Ennyi az egész.
A következő arc ami felugrik Barnáé. Lefele néz, nem a kamerába. Hosszasan vizslatom a szememmel, hogy érzek e valamit. Mintha egy apró szikra odabenn megmozdulna, ahogy felemeli a fejét és elmosolyodik.. helyes nagyon és...
Domonkos. Mihelyst Domonkos megjelenik, elkapom a szemem Barnáról, és máris belemélyedek abba a csodaszép barna szemébe. Még kamerán át is ugyanolyan aranyos. A haja tiszta kóc, valószínűleg most kelt fel.

- Simon, indítod?- kérdezi Barna

- Igen, Simon indíts be minket- hallom meg Attilát.

A szexuális utalása miatt végigfut a hátamon a hideg, és az undor, és újra eszembe jut az a délután a mekiben.

- Fiúk, ne siettesük, lehet dolga van- szólal meg a harmadik hang.

Lágy, kedves és őszinte hang. Domonkos.

- Jólvan, mehet- mondom és az indításra nyomok.

_________________________________________
Noshát! Jó hosszú idő után visszatértem. Az utóbbi időben nem volt motivációm és voltak eléggé nagy gondjaim amivel meg kellett birkóznom. De most minden jobbnak látszik, szóval újra hozom a részeket ha még bárkit is érdekel.
Társszerzőmmel: Stjzmn