Dirty, Little, Traitor (Scaramouche x reader)

Az Árulás Súlya

Scaramouche finoman megérintette a karja ujját. Ugyanoda, ahová belekapaszkodott, amikor megpróbált elhúzódni a csók elől. Túlságosan is jól emlékszik rá, talán még időnként vissz is gondol rá.
A fiatalember még mindig a Fatui sátor egyik székén ült, és továbbra is mélyen elgondolkodott a következő lépésein. Sok mindent meg kellett terveznie, ha tényleg vissza akarta szerezni a drága titkárnőjét annak az átkozott Traveller karmai közül, akkor egy kis mocskos játékra is szükség lesz.

Mindenesetre a táborban már minden faládát összetörtek és leraktak. Nyilvánvalóan Scaramouche a takarítást a Fatui újoncokra bízta, akiknek tényleg nincs lehetőségük visszautasítani.

A nap véletlenszerű időszakaiban volt néhány heves kitörés, amikor egy-egy hordó vagy akár egy fa is darabokra robbant az Electro kitöréseitől. Ha túl sokat csinálja ezt, előbb-utóbb biztosan megsebesíti Scaramouche-t, de úgy tűnt, nem tudott törődni vele. A fájdalom szinte megérdemelt volt.

Scaramouche-t kirángatta sötét gondolataiból, észrevette, hogy valaki a sátra felé tart. A sátor függönye ismét elhúzódott, amikor egy másik Harbinger lépett be. Aggódva és ijedtnek tűnő tekintettel egy bizonyos snezhnayai férfi bátran odalépett Scaramouche-hoz.

"Meg akarod ölni" - mondta Childe lélegzetvisszafojtva. "Te tényleg meg akarod ölni őt...!"

"Nem akarom" - felelte Scaramouche. "Csak egy kis meglepetést küldtem [Y/N]-nek."
"Nos, szerintem ez túlzás. Hogy fog visszajönni, ha azt a valamit utána küldöd?!"

"Megtanulja a leckét, hogy soha többé ne hagyjon el engem."

"Te megőrültél" - rázta meg a fejét Childe hitetlenkedve. "Még én sem próbálnám bántani [Y/N-t], nem érdemel meg semmit ebből."

"Elárult engem. Most meg úgy sétálgat Liyue körül, mintha nem tett volna semmi rosszat. Mintha soha nem is törődött volna velem!"

"Elfelejtetted, hogy egyáltalán miért vagyunk itt?" Childe választ kért. "Tudod, Rex Lapis gnosis-a nem fogja megtalálni magát! Mennünk kell, sietnünk kell, hogy elvigyük. A cárnő nem szeret várakozni."

"A gnózis küldetés várhat!" Vitatkozott Scaramouche, fenyegetően nekitámaszkodva a székének. "Előbb elfogom a drága titkárnőmet, és bezárom! Aztán látni akarom [Y/N] arcát, amikor a szeme láttára megölöm a Traveller-t..."
"Nem!" Childe hirtelen felkiáltott, aminek hatására Scaramouche halálos pillantást vetett rá. A Hydro-használó érezte, hogy hideg verejték csorog a nyakán, miközben megköszörülte a torkát. "Azt hiszem, egyelőre életben kellene tartanunk a titkár [Y/N] és a Traveller-t... mert könnyebb lenne, ha egyszerre egy helyen lennének...".
Fülsiketítő szünet következett.
Childe végül befejezte a mondatát: "Mert így sokkal hatékonyabb lenne elfogni őket."

"Tehát mindannyian hozzájárulhatunk a Traveller halálához" - zárta le Scaramouche. "Remek ötlet, Childe."

A tekintete a padlóra esett, miközben bénán sóhajtott egyet: "Igen, meg fogjuk ölni... És aztán bezárjuk a titkárt [Y/N] egy ketrecbe, csak neked."

Scaramouche halkan kuncogott, mintha már a puszta gondolattól is izgatott lenne. A fiatalabb Harbinger feszülten állt ott, miközben tehetetlenül nézte, ahogy a másik férfi mániákusan nevetni kezdett.

Képzeld csak el! Scaramouche élvezte a gondolatot, hogy végre bezárva tarthatja magát, csakis az ő szolgálatára. Nyilvánvalóan dühös volt a félbeszakított vallomás miatt, ez és összességében a rideg árulás. Csak el akarta mondani neked az érzéseit, csakhogy rájöjjön, hogy te soha nem akarod viszonozni őket.

"Ó, Archonok... Nélküle egy rakás szerencsétlenség vagy." Childe szomorúan suttogta. "Ez nem tesz jót a küldetésnek..."

A tizenegyedik Harbinger hangja lassan elcsuklott.
Felzaklató volt. Igaz volt, hogy Scaramouche szeretett téged, még ő maga is ezt mondta. Milyen szörnyű időzítés. Soha nem tudott a családod helyzetéről. Hát, még azután sem teljesen, hogy alattomosan elolvasta az otthonról érkező és hazaérkező leveleidet. Úgy tűnt, hogy mindez az ő hibája volt.