Dirty, Little, Traitor (Scaramouche x reader)

A Traveller

-Tűz!

Megdöbbenve álltál ott, térded elgyengülve és remegve. Az arcod gyakorlatilag elkékült, ahogy rémülten bámultad a lányt. Lumine összenézett veled, miközben kardját egy Fatui ügynökön keresztüldöfte, és gondolkodás nélkül ledobta a férfit a szikláról.

-Azt mondtam, tűz - Scaramouche kiáltott. - Lődd le, [Y/N]!

A szórópisztolyok nem tudtak nyugton maradni, a vezetékek apró remegő hangjai egyértelművé tették, hogy tétovázol. Scaramouche rád pillantott, majd vissza azTraveller-re, a lányra mutatott, miközben keményen megragadta a karodat.

-Te süket vagy? Lőj már!

-Ő az! - Paimon felkiáltott.

-[Y/N]! - Lumine kiáltott, és kitért, amikor egy Anemoboxer meglendítette nehéz öklét.

-Segítség! Kérlek!

Elakadt a szavad, úgy érezted, sírni tudnál. Ahogy ott álltál, mint egy könnyes szemű szobor, Lumine továbbra is gyorsan mozgott, hogy kikerülje a közeledő támadásokat, majd a Boxer lezuhant a hegy pereméről.

Soha életedben nem dermedtél még így le egy ellenség előtt. Talán azért, mert Lumine-t nem tekintetted annak. Végül is hasonló fájdalom és megbánás a testvéreitekhez.

Miközben a pánikroham lassan megfojtott, a szőke kétségbeesetten nyúlt feléd: - Tegnap este megmentettem az életed, itt az ideje, hogy viszonozd a szívességet!

-Ez badarság! - Scaramouche visszarántott, és kirázta a gondolatot a fejedből. - Lődd le a Traveller-t!"

-De... - Suttogtad. - Vissza kell fizetnem az adósságomat.

-Ugye csak viccelsz, [Y/N]! - A Harbinger dühösen válaszolt, és elengedte a karodat. - Az istenekre esküszöm, ha a Traveller elmenekül, akkor ezután nagyon nagy fájdalmaid lesznek! Lőj!

-Uram, nem szabadna! - leeresztetted a fegyvereidet. - Lumine megmentette az életünket tegnap este, amikor legyőzte a Treasure Hoarder-eket, akik álmunkban akartak ránk leselkedni!"

-Ne kezdd! - Fenyegetett.

-Az adósságokat vissza kell fizetni, mindig!

Közvetlenül az arcodba vágta: - Jobb, ha vigyázol a szádra!

-Még tudunk vele tárgyalni!

Észrevetted, hogy nagy kalapja föléd tornyosul, mintha a fiatalember a domb szélének akarna támasztani: - Úgy hangzik, mintha büntetést akarnál. Megalázlak itt mindenki előtt. Végignézik majd, ahogy darabokra törsz, amikor végeztem veled.

-Uram, én csak...!

-Nem hiszem el, hogy van képed visszabeszélni nekem - Scaramouche megragadta az állkapcsodat, hogy előre rántson, és majdnem lábujjhegyre emelt. A szemei dühösen felcsillantak, ahogy erőteljesen megrázta a fejedet, ujjai a bőrödbe vájtak. - Huh? Úgy tűnik, van még mondanivalód.

Egyszerre kapkodtad és nyelted a levegőt, nehezen lélegeztél, ahogy a nyakad felfelé hajlott. Úgy tűnt, Scaramouche élvezi a pánikba esett arcodat.

-Beszélj, hallgatlak.

A hangod cserbenhagyott, te pedig hátráltál, mint egy elrugdosott kiskutya, félve néztél félre és nyöszörögtél. Mint korábban, a hüvelykujja most is szinte szeretettel simogatta az arcodat. De, gyakorlatilag kihívott téged, hogy mondj valamit, hogy okot adjon neki arra, hogy megbüntessen. Ez el van cseszve, végre rájöttél.

-Hm - engedte el végül Scaramouche az állkapcsodat, még mindig érezted a szorítását az arcodon. - Erre gondoltam én is. Tudd a helyed.

Mélyet lélegzettél, és lehajtottad a fejed a Harbinger előtt, mint egy megszidott gyerek. Tényleg azt hitted, hogy meg tudod változtatni a véleményét. Nem volt olyan egyszerű, mint gondoltad. Úgy érezted, mintha csak elpazaroltad volna az irántad érzett tiszteletét.