5.fejezet:Régi s új hangok II.rész

8 0 0
                                    

Sziasztok. Meghoztam az új részt. Jó olvasást!


Sam szemszöge:

Megérkeztünk a banda házhoz a lóvainkat az istállóban hagytuk majd kiültünk a teraszra.Mindenki egy emberként nézz Hirotora, aki egy nagy levegőt vett majd bele is kezdet.

Ő Izumi a gyerekkori barátom akivel jól el voltunk ,de 7 évesen láttam utoljára mert akkor elköltöztünk a szüleimmel és azóta sem beszéltünk semmit és eltelt 12 év.-mondta Hiroto egy sóhajtással a mondata közben-

És miért ilyen mérges rád?-kérdezte Naomi-

Nem tudom,mert nem mondta meg.-felelte Hiroto-

Szerintem próbálj meg beszélni vele.-vágtam rá-

Oké.-válaszolta Hiroto-

Az egész banda elindult volna amikor vissza intetem őket és hagytam hogy Hiroto  egyedül menjen az erdőben néha elméláz kicsit de csak megtalálja akit keres valahol.

Elvira szemszöge:

Oda értünk Izumi házához az istállóban ellátta Eszkarinát majd kivezet Soult a boxából és felszerelte és az összeszedet cucait is hozzta és már indultunk is Válériához.Lassan de oda értünk Váléria házához. A lovainkat az istállóba vitük ,majd lecucoltunk bent a házban is.
Váléria szobája elég nagy két ágy van benne és Izumi közölte velünk, hogy őt nem zavarja ha a földön alszik vendég ágyon ami inkább olyan mint egy matrac. Nem próbáltuk meg lebeszélni róla hiszen kb bárhol tud aludni egyszer volt olyan hogy elaludt az író asztalánnál ülve vagy a széna padláson, sőt egyszer rajta kaptuk hogy állva bealudt istálló takaritás közben.

Ez volt az a srác akiről meséltél?-kérdezte Váléria kizökkentve a gondolataimból-

Igen.-vágta rá Izumi-

Tehát mérges vagy rá?-kapcsolódtam be én is a beszélgetésbe-

Mi?! Nem...én..-kezdte Izumi-

Nah jó nyugalom, de akkor mégis mit érzel?-mondta Váléria-

Hát ...mérges vagyok összezavarodót, csalódott de megkönnyebbültem és boldog vagyok hogy jól van és látthatam..-mondta Izumi a szemei ​​is ezt tükrözték-

Te neked bajön ez a srác!-kiáltota Váléria izgatotan-

N..Nem csak gyerekori barátok vagyunk.-vágta rá Izumi-

Nah jó nem vitatkozatok kérlek, készítek vacsorát.-ajánlótam fel-

Várj segitek.-mondta Váléria-

Majd mindketten felálltunk a kanapéról és Izumira pillantotunk aki szintén ránk néz.

Kimegyek Soullal majd vissza jövök.-mondta Izumi és ki viharzot a házból-

Izumi szemszöge:

Annira a gondolataimba merültem el, hogy észre sem vettem, hogy már Bronzeflower város és Goldenleaf falu közötti erdőben járunk Soullal. Amikor ez feltünt lejebb lasitotam és közben a tájat nézztem. Majd hirtelen egy ismerős hangot hallotam és megálltam a lovam.


Ez most ennyi lenne adig is nyugotan kérjetek Ló vagy Karakter leírást akkár többet is. További szép napot nektek!Köszi hogy olvastad!


Szívek dallama: Mindig van reményDonde viven las historias. Descúbrelo ahora