Szívek dallama: Mindig van remény

15.Fejezet:A viharfelhők

Mesélői szemszög:

Teltek múltak a napok és a forró nyári napok még nagyban tartotak. Mindenki élvezte a jó időt.
A verseny óta a kis társaság sokat volt együtt beszélgettek, piknikeztek sőt táboroztak is. Jól össze szoktak és ezt nem is bánták. Most is éppen táboroztak az erdőben. Sokkal beljebb az erdei ösvénytől hogy ne zavarják őket.A sátrak amiket magukal hoztak 2-3 férő helyesek. Amiket fel is állitotak.Összesen öt darab sátrat hoztak magukal amik közül kettő három személyes van.

Megbeszélték a sátor felosztást amibe kb ketten nem szóltak csak bele.Lehet érdekesek lesznek.Sátor felosztás:
-Will és Sota
-Milágrosz és Naomi
-Yukina, Elvira és Váléria
-Levi, Shugen és Sam
-Izumi és Hiroto

Egyébként van valami baj?-kérdezte meg a fehér hajú lány a fekete hajú fiút amikor kettesben pakoltak a sátrukban-

Csak...A szüleim szerint zenészként nem lehet megélni  és összevesztem velük majd leléptem otthonról Firevel és azota nem tudom mi van velük..-válaszolta Hiroto nem túl hallkan kicsit szomorúan-

Tévednek ahogy láttom elég jól boldogulsz és nem vagy egyedül. És bizunk abban hogy jól vannak.-mondta Izumi biztatoan-

Köszönöm.-mondta Hiroto-

Ne köszönd mert nincs mit.-mondta a fehér hajú-

Ezzek után kint a tábortűznél megvacsoráztak még beszélgetek majd álomvilágba tértek vagy legalábbis a legtöbben. Ugyanis két személy egymásnak háttal fekve örlödtek saját gondolataikon. Hirtelen egy nyeritésre lettek figyelmesek és olyan hével és gyorsasággal fordultak egymás felé fekve hogy csak centik választoták őket el egymástól. A fekete és a kék szemmek egymásba olvadtak. Kis idő után toporzékolást hallotak és ez zökentete ki őket egymás nézzéséből.Enyhén rozsaszínű arccal fordultak el majd mindketten felületek és kimentek a sátrukból.

Nah nee..-mondta Izumi a lovak felé pillantva mire Hiroto követe a tekintetét-

Miaz?-kérdezte közben Hiroto-

Amigo nincs itt és pár pata nyom vezet az erdőbe.-mutatott a fára amihez kikéne kötve lennie mind a 10 lónak de most csak 9 ló volt ott-

Tényleg ő aszem az ikred lóva nem?-kérdezte Hiroto Shugenre utalva-

Igen az ővé de ahogy láttom lazán kötöte meg pedig tudja jól hogy Amigo még kicsit ijedős. -válaszolta Izumi s közben tekintet végig siklata  a többi lovon és megindult Soul felé-

Mégis mit akarsz csinálni úgye nem azt amire gondolok?-szólt rá Hiroto-

Ha arra gondolsz hogy utána megyek és vissza hozzom akkor de.-vágta rá gyorsan Izumi-

Várj-kezdet bele Hiroto mire Izumi megállt neki háttal-Veled megyek. Másrészt menyünk az én lovammal mert gondolom te tudsz báni Amigoval majd.-mondta végig a lány hátát nézzve-

Rendben igazad van.-mondta Izumi és megfordult a fiú felé sétálva-

Együtt felszáltak a nyeregbe miután felnyergelte Hiroto a lovát és indultak is a nyomok után. Amigot meg is lelték egy órányi lovaglás után sokkal beljebb ment az erdőben mint ahogy eredetileg voltak. Mindketen leszáltak majd Izumi felé indult lassan és oldalról közelitett a ló felé nehogy megijesze. 

Sshhh minden rendben nincs mitől félned.-suttogta mikor már közelebb volt a lóhoz mire az megszaglászta a felé nyujtott kezet-

Mennyünk vissza szerintem.-mondta Hiroto-

Elindultak vissza ám a viharfelhők egyre csak gyülekeztek még nem egy nagy mennydörgés kiséretében úgy eleredt az eső mintha dézsából öntenék. Éppen egy barlang közelében haladtak el ahova gyorsan be is haladtak hiszen ez nem egy totál sima gyorsan átvonuló nyári záporeső volt inkább egy vihar és ők csak a rövid újas pizsamáikban vannak.

Azt hiszem egy hamar nem jutunk vissza.-kezdte Izumi-

Szerintem sem adig is itt kell maradnunk.-válaszolta Hiroto-

Ekközben a többieknél a táborban valaki nagyon idegesen mocorgot.

Sziasztok. A folytatás hamarosan érkezik.