Visszaút

112 8 0
                                    

Lisa szemszöge

Anna a wc mellett ült. A feje az térdén volt.

Felnézett, amikor bementem.

- Azt hiszem sokat ittam.

- Micsoda észrevétel - mondtam neki.

- Vissza kellene indulni - szólt Luna.

- Anna tudsz jönni? - kérdeztem.

- Hát nem tudom - szólalt meg, de felállt. Meg kellett tartanunk.

- Ez így mókás séta lesz - mondtam.

Ekkor jött be Christina.

- Van egy rossz hírem - szólt. - Szakad az eső.

Ez remek.

- De van egy jó hírem is. Van, aki visszavigyen minket. Ivan - mondja. - Lisa, gyere beszéljünk vele.

Mikor kiléptünk a mosdóból ott állt.

- Mondta Luna mi a gond. Eltudlak vinni titeket - itt halkabb volt a zene, így értettem.

- Megtudjuk oldani valahogy. Nem akarom, hogy plusz utakat tegyél meg.

- Én a panzióban vagyok.

- Tényleg? - biztosra tudtam, hogy Ludmilla szállodában van. Amihez jártam lakókocsi, azt csak a forgatás alatt használta.

- Igen. Szóval ne aggódj. Gyertek.

Kihoztuk Annat és Ivan átvette. Hátul mentünk ki. Volt itt egy kis terasz. Elég sokan álltak kint.

Kimentünk az esőben. Valóban nagyon áztató volt.

- Én ülők elől. Engem nem fog lehányni - mondta Christina.

Luna beült hátra, Ivan pedig berakta Annat, aki azonnal eldőlt. Azt mondta csak fekve nem fog hányni. A feje Luna lábán volt.

Igen ám, de így nekem nem volt hely.

- És te Lisa? - nézett hátra Christina.

- Majd keresek valakit. Egy hely biztosan van azok között, akik ugyanúgy visszamennek.

Becsuktam az ajtót.

- Nem szállsz be? - kérdezte Ivan.

- Anna fekve nem fog behányni az autóba. Keresek valakit, aki engem is hazavisz.

- Biztos? Megadom a számom. Ha nincs senki akkor hívj - közben megfogta az arcom.

Már tiszta víz voltam. A hajam és a ruhám is, hiába volt rajtam a dzsekim. De így is zavarba jöttem.

Felmentünk a teraszra és beírtam a telefonszámát, ő pedig az enyém.

- Azonnal írj, ha nincs senki, vagy ha visszaértél. Szerintem kell fél óra mire visszaviszem őket a lakókocsiig.

Ő is vizes volt. De ez is jól állt neki.

- Rendben.

- Vigyázz magadra - megint megérintette az arcom, majd az autóhoz szaladt.

Az előbb Sebastian. Most meg ő. Nem akartam férfit az életembe mégis itt volt most kettő.

Néztem ahogy elmennek, majd bementem.

Azokat kerestem, akiket ismerek. Két autós csoport volt eddig, de oda nem fértem be.

Nem akartam, hogy visszakelljen Ivannak jönnie miattam.

Védelmező (Sebastian Stan ff) /BEFEJEZETT/Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ