A nevem Lana Conger, 17 éves vagyok és jelenleg az apámmal élek LA-ben mivel anyám 2 éve meghalt. Apám állandóan iszik és van hogy bánt is, ezért úgy döntöttem elszökök és egy rokonhoz költözök Németországba...
Orvos:,,Kaulitz kisasszony, hál istennek felébredt. Rengeteg vért vesztett, és a rossz hír az... hogy a babáit is elveszítette... sürgős műtéttel kellett eltávolítani a méhből." Alíg tudtam felfogni amit az orvos mond.
Én:,, H-hol van Tom?" Orvos:,,Értesítettük hogy felébredt, már úton van." Bólogadtam egyet és 5 perc múlva be is lépett az ajtón. Azonnal oda is szaladt hozzám és megölelt.
*Time skip* 3 nap eltelt már, és ma végre haza engedtek, egyből leültem a kanapéra otthon és Tom végig fogta a kezem. Mind ketten nagyon szomorúak voltunk, 4 hónapig növekedtek a picik a hasamba és most hirtelen elveszítettük.. kapcsoltunk egy filmet és rendeltünk kaját, majd nagynehezen elaludtunk.
Reggel a csengőre lettünk figyelmesek, Tom ki is nyitotta. Mindenki itt volt. Bill, Gustav, Georg és Emily.
Emily:,,Lanaa úristen jól vagy? Hallottam mi történt.." mondta majd óvatosan megölelt.
Én:,,Igen persze jól vagyok, már kutya bajom." Emily:,,Akkor jo, hé ömm... hoztunk neked ajándékot."
Bill át adott egy kis dobozt és ki is nyitottam, mikor megláttam el kezdtem sírni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ez volt benne ami nagyon meghatott. Meg öleltem mindenkit majd egy 10 perc lelkizés után leültünk reggelizni, Emily sütött gofrit amit eperrel és tejszínhabbal ettünk meg.
*Time skip* Mindenki haza ment és Tommal elmentünk bevásárolni, egy nagy szupermarketbe mentünk, ki se szálltunk a kocsiból de már egy csomó rajongó volt körülöttünk. Egy csomóan akartak fotózkodni Tommal de nem akarta, nagynehezen bejutottunk a boltba és körbe néztünk. Viszont én nagyon megkívántam a csokit úgyhogy el mentem érte. Járkáltam a sorok között, kerestem a csokikat, de furcsa érzés kapott el, megfordultam de nem volt ott senki, és mikor elindultam volna, ő elöttem állt, az anyám. Megilyedtem, rettenetesen, sikítottam egyet és megdörzsöltem a szemem, tuti csak képzelődtem mert hirtelen eltűnt. Tom meghallotta a sikításom és azonnal ide futott. Elmeséltem neki mi történt és gyorsan megvettük amit kellett majd haza is mentünk.
Már egy ideje itthon vagyunk. Tom valami isteni finom Limonádét kever éppen, én addig TV-t nézek.
Tom:,,Kicsim jól vagy?" Egy pillanatra nem reagáltam, csak néztem ki a fejemből. ,,Lanaa!!" Én:,,Ahh i-igen jól vagyok, csak fura érzésem van, egyre többet látom anyámat, és mindig váratlanul bukkan fel, de biztos kezdek bedilizni, anyám már régen meghalt.." Tom nem mondott semmit csak megölelt.
*Time skip* Már este van, Tom főzött valami nagyon finom tésztát és utána elmentünk fürdeni. Tom szokásosan választott valami filmet és összebújva aludtunk el.
