Wherever you are [l.h. ff.]

Nyolcadik rész

-Gyere! -hallottam a hangot az ajtó másik oldaláról. Az iskolából egyenesen Luke-hoz mentem mivel megpróbáljuk a lehető legtöbb időt együtt tölteni míg itt vannak. Mellesleg a szülei sincsenek otthon és nem akartam, hogy egyedül legyen a nagy házba míg nem kell próbára menniük.

Lassan benyitottam a házba majd szépen levettem a cipőm, vele együtt a táskámat is. Épp indultam volna Hemmo keresésére mikor elém lépett és magához ölelt. Jó volt újra magam mellett tudni. Érezni a jellegzetes illatát, csókját, hangját. Szorosan magamhoz öleltem vékony ám izmos testét amit szokásához híven mint mindig most is megnevettetett. Lassan felnéztem szemeibe miközben beharaptam ajkaimat.

Megint csak ugyan azt láttam a szemében mint már napok óta. Mérhetetlenül nagy szeretet és vágy. Utóbbival kevésbé vagyok manapság jóba. Egyre többször kapom magam rajta azon, hogy csak bámulom Luke-ot. Minden előjel nélkül miközben mocskosabbnál mocskosabb dolgokra gondolok. Nem tudom mi történt velem ezalatt a több mint másfél hét alatt. Ugyanis azóta lepik el az agyamat ezek a gondolatok mióta Ash születésnapjára készültünk. Nem tudom mit jelenthetnek ezek, viszont azt biztosra tudom, hogy: Nagyon szeretem ezt a srácot!

Mint általában, most is csókkal köszöntünk egymásnak! Csak egy gyors szájra puszi szokott lenni, most viszont mintha valami elpattant volna az agyamban. Olyan hévvel kaptam Luke után akár csak az életem függene tőle. Mintha az ő ajkain keresztül jutnék csak levegőhöz! Hirtelen olyan nagyságú vágy szabadult fel a testemben, hogy képtelen voltam kontrollálni az érzelmeimet. Szinte letámadtam, amit szerintem egyáltalán nem bánt. Tudom, hogy már nagyon régóta vár erre a pillanatra, és csak most érzem azt, hogy készen is állnék rá!

Eleinte meglepődött a tettemen majd csak később kapcsolt és csókolt vissza. Nagyon meglephettem, ha így reagált mivel ez nála ritka. Szinte mindig három lépéssel előttem jár. Ám ha most tudná mire gondolok pontosan, azt hiszem már nem lenne ilyen nyugodt.

Lassan, gyengéden beleharaptam ajkába ami egy kisebb nyögést váltott ki belőle. Istenem! De rég hallottam már ezt a hangot! Ez pedig csak még inkább feltüzeli testemet amitől csak jobban kívánom! Érzem, hogy egyre szorosabban tart ölelésében ami arra késztet, hogy még szenvedélyesebben csókoljam.

Luke szemszög:

Teljesen meglepett Nora. Azt hittem a mai napunk is ugyan olyan lesz mint a többi. Nézünk egy filmet, esetleg elmegyünk valahova enni vagy csak itthon ülve hülyülünk míg el nem kezdődik a próba. Erre most, arra készülünk, hogy végre megtegyük azt a bizonyos lépést a kapcsolatunkban amit eddig nem tudtunk. Viszont tartok a dologtól. Mi van ha megint csak egy téves riasztás? Ha még nincs rá felkészülve? Épp ezért állítottam le!

-Nora! -lihegtem miközben elváltam ajkaitól és magamhoz öleltem. -Biztos vagy ebben? Akarod? Mert ha nem! Nekem az is jól esne ha csak magamhoz ölelhetnélek! Nem kell miattam ezt megtenned!

-Ha tudnád, hogy mire gondolok már napok óta, hogy mennyire komolyan gondolom most! -mondta miközben szégyenében a mellkasomba temette arcát. Csak felkuncogtam a gondolatától is, hogy rólunk fantáziált. Olyan aranyos most! Lassan felnézett a szemembe miközben beletúrtam a hajamba. Vártam a reakciójára ami mint mindig most is ugyan az volt. Beharapta alsó ajkát ami folyton arra késztet, hogy megcsókoljam.

Most viszont vártam! Ki akartam élvezni a helyzetet, hogy most végre ő vágyik rám, és nem csak én rá!

-Jézusom ez most nagyon kínos! -kuncogott fel félénken miközben én csak ajkaira tudtam koncentrálni. Olyan hívogatóak, édesek és puhák. Szinte sóvárgok már utánuk, mégis itt vannak előttem csak arra várva, hogy magamévá tegyem őket. Nem mert rám nézni. Szégyellte magát. Hirtelen nem tudtam kiigazodni rajta. Csak akkor értettem meg mi játszódik le benne mikor a szemeimbe nézett. Szeretet és vágy kavargott benne. Azt hittem csak képzelődöm, pedig jól láttam. Elég volt egy pillantást is vetnie számra, hogy elveszítsem a fejem és letámadjam vörös ajkait. Magamhoz szorítottam miközben tenyerem leesett hátáról fenekére. Édesen belenyögött a számban ahogy megérezte kezemet hátsóján miközben ő nyakamat ölelte át.