Adam a pokolban

FZ/23. Emily?!

*Adam szemszög*

Aztán lépéseket hallottam magam mögött. Megfordultam, és megláttam...

------------------------------------------------------------

- Lute! - ahogy megláttam, átöleltem. Fogalmam sincs, hogy miért. Hirtelen felindulásból. Ő pedig viszonozta az ölelésemet.
- Végre megtaláltalak... - mondta

Nem tudom mennyi ideig voltunk így. De aztán csak-csak elengedtük egymást.

- Lute, te, itt? Hogyhogy? - nem értettem a helyzetet. A pulzusom az egekben volt.
- Jöttem figyelmeztetni. Előre hozták a népirtást. Egy hét múlva lesz.
- Egy hét?! - mi a fasz?! - Várj... Jöttél figyelmeztetni? Leszöktél a mennyből...? Miért?
- Elegem van már a népirtásokból. Sera még csak azt sem mondta el, hogy miért kellett megint előre hozni. Én... Támogatom Charlie "Hazbin Hotel tervét".

Hű. Fogalmam sincs, hogy most mit mondjak erre. És ő val'sz'leg látta ezt rajtam, merthogy elterelte a témát.

- Szóval, egy hét. Mit gondolsz, a hotel fel tud majd készülni a védekezésre?
- A többieket ismerve, még az ellentámadásra is.
- Akkor jó. Hehogy meghalj nekem, megértetted?
- Igen, persze. - feleltem nevetve. Hmm. Lute egész aranyos amikor aggódik.

- Akkor... Nekem azt hiszem mennem kellene... - mondta, egy rövid kínos csend után
- Oh, igen persze. Nehogy lebukj, hogy velünk vagy.

Aztán elment. Én pedig visszaindultam a hotelbe, szólni a többieknek a népirtásról.

*Lute szemszög*

A pokol utcáin járva elgondolkodtam. Tényleg nem tűnik ez olyan rossz helynek, amit ki kéne irtani... Mármint, persze, nyilván értem a népirtások lényegét, (mert ha egyszer a pokol fellázad és a mennyre támad, akkor a túlerő miatt valószínűleg mi veszítenénk. Mert nyilván több a bűnös, mint az angyal...) de most Sera még azt sem mondta meg, hogy miért kell megint előre hozni az írtást. Legutóbb legalább volt indokunk! Arg...

Az egyik sikátorból zajt hallottam. Fémes csörgés, mintha eltört volna valami. Talán egy fegyver... Befordultam a sarkon.

Két bűnös harcolt. Az egyiknek krokodil szerű feje volt, a másik nekem háttal állt. A krokodil fejű meglátott, és szeritem felismerhetett, mert megijedt és hátrálni kezdett.

- Ööh... kérlek ne ölj meg! - mondta, majd elrohant

Aztán a másik bűnös megfordult, és ekkor szembe kerültünk egymással. Adam az! Tulajdonképpen elég hamar megtaláltam.

- Lute! - ahogy meglátott átölelt. Én pedig viszonoztam az ölelését. Nem tudom miért, talán hirtelen felindulásból, vagy talán mert ő kezdeményezett.
- Végre megtaláltalak... - mondtam

Elvesztettem az időérzékemet. Talán percekig így álltunk, talán csak néhány másodpercig, de aztán végül elengedtük egymást.

- Lute, te, itt? Hogyhogy? - szegény láthatóan nem értette a helyzetet
- Jöttem figyelmeztetni. Előre hozták a népirtást. Egy hét múlva lesz.
- Egy hét?! Várj... Jöttél figyelmeztetni? Leszöktél a mennyből...? Miért?
- Elegem van már a népirtásokból. Sera még csak azt sem mondta el, hogy miért kellett megint előre hozni. Én... Támogatom Charlie "Hazbin Hotel tervét".

Szerintem örült ennek, viszont láthatóan nem tudja, hogy hogyan reagáljon. Valamivel terelnem kellene a témát...

- Szóval, egy hét. Mit gondolsz, a hotel fel tud majd készülni a védekezésre? - kérdeztem, mert gondoltam azért fontos, hogy ne haljanak meg mind
- A többieket ismerve, még az ellentámadásra is. - mondta
- Akkor jó. Hehogy meghalj nekem, megértetted? - a legutóbb egy törpe takarítónő ölte meg. Nagyon aggódok érte... Remélem nem túl feltűnő...
- Igen, persze. - felelte nevetve.

- Akkor... Nekem azt hiszem mennem kellene... - mondtam, egy rövid csend után
- Oh, igen persze. Nehogy lebukj, hogy velünk vagy. - mondta. Ő is aggódik. Aranyos

Aztán elmentem.

...

Mikor felértem a mennybe, a szobámban mentem, és találtam egy cetlit az asztalon.

"Gyere a kapuhoz. Most!"

Sera kézírása. Hmm... utoljára akkor hívtak 'ahhoz' a kapuhoz, amikor Lucifer-t száműztük. ...elindultam a kapu felé.

...

Mikor odaértem megláttam... MI...??

- Sera, mi történt?! - kérdeztem kétségbeesetten, amikor megláttam a térdelő Emily-t, és ahogy egy népirtó angyal egy lándzsát tart a torkához