Kisujjeskü-Lando Norris ff

Part 7.

-Szóval 6 év..Ennyi telt el az utolsó találkozásunk óta.

-Igen..

-Lory..Én nagyon sajnálom,
hogy nem kerestelek. Mikor nem írtam vissza neked huzamosabb ideig,az azért volt mert akkor kezdett szárnyalni a karrierem.

-Én megértem Lan,de valahol még mindig fáj.

-Nekem is amiért nem kerestelek. Megszegtem a kisujjeskünket.

-Ha az boldogít,én is.

-Mi? De te írtál nekem..

-Nem azt. A másikat. Hogy nem jövök össze senkivel amíg össze nem házasodunk.

-Azt mind ketten megszegtük.

-De én voltam az első. Miután elköltözünk,arra egy hónapra lett barátom.

-Szóval mind ketten megszegtünk egy-egy kisujjesküt.

-Igen.

-Figyi Lory..Én sajnálom,de tényleg.

-Lando,annak már 6 éve. Azóta felnőttek lettünk,mindent máshogy látunk.

-Tudom..De akkor is szar érzés,
hogy megszegtem a kisujjesküt,
főleg,úgy,hogy én mondtam.

-Ne érezd szarul magad. A másikat én mondtam és én szegtem meg elsőnek. Kvittek vagyunk.

-Nem haragszol rám?-fordult felém,mire én is felé fordultam.

-Nem,nem haragszom rád. És te rám?

-Dehogy. Egy hülyeség volt az az eskü.

-Akkor nagyon is komolyan gondoltuk!

-Hány évesek lehettünk? 11?-kuncogta el magát.

-Te voltál 13 én pedig 11..Ó,ezt mondtad te is..

-Jó,hogy újra itt vagy.

-Én is örülök,hogy látlak. Már kezdtél hiányozni.

-Te is nekem. De csak egy kicsit.-fokozta ő is.

-Nah,jól van. Én ehhez már túl fáradt vagyok.

-Nem aludtál az éjjel?

-Nem nagyon..Egész éjjel forgolódtam. Azon agyaltam milyen lesz az újra találkozásunk.

-És ilyenre számítottál?

-Nem. Azt hittem sokkal rosszabb lesz. Hogy majd egymást hibáztatva össze veszünk. Nyilván a családjaink előtt.

-Én is valami ilyesmire számítottam.

-Milyen jó,hogy néhány gondolatunk nem valósul meg.

-Még jó..-fordult el grimaszolva.

-Lando,te mikre gondolsz?

-Semmi olyanra..Esküszöm..De múltkor Daniel említett valami kis kacsás fürdő nadrágot s,
hogy az milyen viccesen állna Zak-nek. Én pedig elgondolkodtam rajta..Nem kellett volna..

-Aha..Ki az a Daniel és ki az a Zak?

-Daniel a volt csapattársam Zak pedig a csapatfőnökünk.

-Aha. Daniel,hogy hogy csak volt csapattársad?

-Úgy,hogy jövőre elmegy. Helyére jön Oscar Piastri.

-Szívesen megismerném a csapatod és a barátaid.

-Egyszer gyere el velem egy futamra. Már ha van időd az egyetem mellett.

-Hát igen,az egyetem..Már egy éve nem vagyok hallgató.

-Mi? Miért?

-Ott hagytam. Nem érdekelt annyira a szak. De nem bántam meg. Így több időm van arra amit igazán szeretek csinálni.

-És mit szeretsz csinálni szabadidődben?

-Fotózni. Azt nagyon szeretek.

-Gyere el velem majd az első futamra s ott egy csomó képet tudsz majd csinálni.

-Benne vagyok. De ezt még Brookkal is megbeszélem. Nem nagyon akarom magára hagyni Ausztriában.

-Persze,csak majd szólj vissza ha tudsz jönni. Legalább a futam előtt 2 héttel.

-Oké,de addig fogunk még találkozni,nem?-néztem fel rá reménykedve.

-Persze. A szilvesztert is együtt töltjük majd,mint régen.-
mosolygott rám.

-Honnan tudod,hogy elmegyek veled?

-Ismerlek már Lory.

-Ó,igazán Lan?

-De még mennyire!

-Akkor értem jössz majd? Vagyis értünk,ugyanis én Brook nélkül nem megyek.

-Persze. Ezen néhány barátom is ott lesz,például a Forma 1-ből egy csomóan. Illetve Max is ott lesz.

-Max Fewtrell?

-Igen,ő.

-De rég találkoztam vele is. Nem is tudom,hogy emlékszik-e még rám.

-Lando,gyere. Ideje lesz indulni.-jött ki Cisca(Lando anyukája)s ránk nézett. Szemében valamiféle csillogást láttam, de nem tudtam hova tenni.

Bementünk majd elköszöntünk egymástól s a Norris család elhagyta a házunkat.

-Megbeszéltétek?-nézett rám Anya reménykedve.

-Igen. Most már minden rendben van köztünk,annyira,
hogy elhívott szilveszterezni. Néhány Forma 1-es haverja is ott lesz. Illetve meghívott az első futamra is.

-Ez remek! Végre újra kettesben töltötök egy kis időt. Úgy mint régen.

-Igen,úgy mint régen.-
mosolyodtam el. Bár a szilveszteri bulira Brooklyn is jön velem,de mégis ott lesz Lando is. Hátha tudunk egy kicsit kettesben lenni újra.

Na haliii!
Itt is lenne a 7.rész. Remélem akik eddig olvassák azoknak tetszik!<3