Kisujjeskü-Lando Norris ff

Part 8.

2022. December 31.
A szilveszteri buli hamar eljött. Lehet kicsit hamarabb is,mint azt én vártam volna. Brook-kal ruhát is elmentünk venni,
miszerint nekem nincs semmi jó ruhám mert rossz az ízlésem,neki meg szimplán nincs jó ruhája.

Így lyukadtunk ki egy fekete kisestélyi és egy sötét szürke kisestélyi ruha mellett.

-Ha minden igaz Lando jön értünk. Azt mondta két haverja is jön vele,szóval kíváncsi vagyok kiket hoz.-néztem a lányra a tükrön keresztül miközben a hajamat csinálta.

-Én is. És remélem lesznek valami helyes srácok is.

-Azt én is remélem.-
mosolyogtam magam elé.

Mivel a buli Monacóban van,így mi egy hotelszobába szálltunk meg. Lando mondta,
hogy náluk is megszállhatunk,
de nem akartunk ott zavarni.

Néhány óra múlva mikor kész voltunk és a három fiúra vártunk Brook áradozásait hallgattam miután utána nézett néhány mostani Forma 1-es pilótának.

-Ah! Nézd meg George Russelt! Most mond,hogy nem néz ki jól!-tolta az arcomba a telefont.

-Sem téged sem őt,de legfőképpen őt,nem akarom megsérteni,de nem az típusom.

-Persze,neked az olyanok kellenek,mint Dominic,mi?-
forgatta meg a szemeit.

-Dominic egy kurva nagy hiba volt,oké? Hibát követtem el,és igazad volt. Mindenben. Rád kellett volna hallgatnom.

Mielőtt Brook tudott volna valamit is mondani,
kopogtattak az ajtónkon. Felkaptuk a cuccainkat majd Brook-ot előre engedve én is az ajtóhoz mentem.

Az ajtóban egy Lando állt,aki bemutatkozott Brooklynnak,
majd a lány el is hagyta a szobát,hogy én is kitudjak menni.

-Szia.-köszönt Lando mosolyogva mikor meglátott.

-Szia. Köszi mégegyszer,hogy meghívtál és,hogy értünk jöttél.

-Igazán nincs mit. De siessünk mert a srácok elég türelmetlenek már. Így is későn mentem értük.

-Rendben. Bezárom az ajtót és mehetünk.

Miután bezártam a hotel szoba ajtaját lifttel a földszintre mentünk. A recepción leadtam a kulcsot és siettünk ki.

Az egyik kocsinak 2 srác volt neki dőlve és minket figyeltek. Az egyikőjüket rögtön felismertem, s amint közelebb értünk hozzájuk szaladni kezdtem fele. Már amennyire egy magassarkúban lehet.

-Max! De rég láttalak!-öleltem meg másik gyermekkori barátomat.

-Tay,téged is nagyon jó újra látni! És úgy látom nem fogadtad meg a tanácsom,
miszerint nőlj meg a következő találkozásunkig.-kuncogta el magát.

-Hahaha. Nagyon vicces vagy Max Fewtrell.-forgattam meg mosolyogva a szemem-Te is nagyon hiányoztál nekem!-
öleltem meg megint.

-Te is nekem,Tay.

Miután elengedtük egymást a számomra még mindig ismeretében
srác felé fordultam.

-Taylor Price!-nyújtottam felé a kezem.

-George Russel. Nagyon örülök a találkozásnak. Lando már mesélt rólad.-mosolygott rám.

-Nekem is mesélt a napokban rólatok,Forma 1-es versenyzőkről.

Miután mindenki megismert mindenkit beszálltunk az autóba. A helyszínig végig beszélgettük az utat,így jobban megtudtam ismerni
George-ot.