A harcos győzelme BEFEJEZETT

17. SÁRKÁNY ANYU PRÓBÁJA

Már legalább egy hónapja baszakodtam a kiképzéssel vagy mi a picsával, mindenféle erdőben járkáltunk, hegyre mászkáltunk, akárcsak valami idióta kalandorok. A faszi csak nem engedett haza.

Valójában csupán azért maradtam, mert kurvára érdekelt az a próba, amiről az elmúlt időszakban dumált nekem, pedig baromira nem akartam még meghalni. Természetesen az is közrejátszott, miszerint meg akartam kaparintani a faszikámat.

Szeretném a farkát magamba, amíg meg nem szán engem. Addig a nyakán fogok csüngeni, mint egy kölyök az anyján, de én próbálok egy jóval lentebbi, rúdhoz jobban hasonlító testrészt becélozni.

Ha őszinte szeretnék lenni – márpedig miért ne szeretnék –, akkor kénytelen vagyok bevallani, hogy anya, apu és Damus is kurvára hiányoznak, azonban, ha megtudnák, buzi vagyok... lenne itt baj, nem is kevés.

Gondolom, hamar nem engednének mások közé, nehogy egy ilyen hibbant elszólja magát. Vagyis, szinte biztosra veszem, ilyesmiket gondolnának. Ez pedig egyenértékűvé válna azzal a kiadós szopással, amire azóta sem lettem kötelezve, bármennyire is vágytam rá.

– Hol a faszomban voltál? – kérdeztem meg Vandit enyhén idegesem, miután az egész rohadt környéket felkutattam utána.

– Csak megnéztem, készen állsz-e a próbára, és a próba helyszíne készen áll-e rád.

– Öhm... fasza?

– Gondolom, habár lehet, összeszarod magad, így én a helyedben felvenném a barna gatyám.

– Tudod, haza is mehetnék, igaz? Valószínűleg az egész rohadt birodalom keres – jelentettem ki, finoman jelezve neki, bármikor elhúzhatok innen.

– Szerinted közel egy hónap után nem nyilvánítottak halottnak?

– A herceg vagyok, Princetop hercege, már miért ne keresnének tovább?

Kezdtem feszültté válni, ugyanis igen erősen próbáltam keresni az indokokat, miért ne szarjanak le. Aztán hamar rájöttem, egy király másodszülött fia nem igazán fog érdekelni senkit, főleg nem a kibaszott népet. Vajon az apám kerestet?

– Na, látod, ezért! – mosolyodott el határozottan, amíg én nagyban nem értettem, most mi a jó lófasz van. – Szerintem magad is rájöttél az okokra.

– Sajnos igen. Okos vagy, te fasz.

– Az biztos, ha már sikerült ennyi gyakorlatot szerezned, mikor nem éppen vagy könnyű eset.

– Kapd be, Vandi!

– Nem, te tartozol vele nekem! – utalt vissza a szopásos ígéretemre.

– Ez igaz, ettől függetlenül vagy dumálj arról a hülye próbáról, vagy vigyél haza! Tökre nem értem, mi a halál rühes faszáért csinálod ezt, mikor hamarabb szép summát kapnál az apámtól, ha elvinnél Princetopra!

Én komolyan nem tudtam ép ésszel felfogni a fekete szemű nyakatekert logikáját, aminek semmi értelme nem volt. Valamit tervezett, az tuti, viszont azóta sem jöttem rá, miért ilyen buzgómócsing a srác. Lehet, a maga módján akar meghódítani magának, hogy aztán egy gyönyörűséges napon kíméletlenül megbasszon.

Az egyetlen problémám, innentől nem tudom, milyen klisé jellemezné a jelenlegi helyzetet. Cassien lovag ehhez hasonló faszságot tutira nem csinálna! Talán maradnom kellett volna nála, legalább őt ismerem, ráadásul a fiktív pasik nem haragudnak meg, ha a farkukat verik rájuk, akár bármi másra.