Az Özvegy Szerelme 2

15. ᴅᴇᴛᴀɪɴᴇʀꜱ

-Elérkeztünk - mutattam a nyílt ajtóra - Mielőtt bemegyünk, azt szeretném letisztázni, hogy nem tudom mi vár odabent, ti lehet tudjátok, azért készültetek ennyire sokan, és ennyire sokat - vettem szemügyre a társaságot - A tervet akkor fogom rögtönözni ha látom az ellenséget. Ami fontos, Tatia és Bucky akik az elsők voltatok, ti vagytok az egyes számú Tatia és egyes számú Bucky - pillantottam rájuk, mire bólintottak és velük együtt mindezt a többiek is tudomásul vették - Ezt mindenki jegyezze meg, hogy ne legyen keveredés. Tatia, aki Pietroval van, te vagy a kettes. A bosszúállókkal érkezett Tatia hármas, Bucky kettes és Yelena egyes. Szomorú Tatia a négyes, az újabb Bucky és Tatia páros - kerestem őket a szememmel - Ott vagytok, oké. Tatia ötös, Bucky hármas, a lányokból pedig nincs több. Az utolsó csapattagjai pedig, Tatia hatos, Yelena, te kettes.
-És te? - kérdezte vissza az első Yelena, mire gondolkodtam egy pillanatra majd magabiztosan rávágtam - Lauren. Lauren Carter. Mehetünk emberek? - néztem végig mégegyszer mindenkin, majd megakadt a tekintetem kettes Buckyn aki kacsintott egyet, mire mindenki egyszerre mondta, hogy igen, így pedig megindultunk a vörös fénybe.

Vakító volt a szikrázó fény, amiben keveredett a kék, zöld, de főként a piros szín. Átlépve az ajtón az bezáródott magunk után és eltűnt. Mindenki elrettenve nézett körbe, ami egy rossz kezdetet képzett.
-Tehát vagy nyerünk vagy itt halunk meg - mondta ki Tony Stark azt, amit mindenki gondolt.
Az ajtótól eltekintve körbe nézve sátrakkal körbevett helyiségen találtuk magunkat. A sátrak mögött pedig szikrázott a vakító fény.
-Ott álljanak meg! Csak semmi mozgás! - kiabált egy férfi, majd több ember vett körbe minket, fegyvert fogva ránk.
-Kik maguk és hogy kerültek ide? - kérdezte egy előrehaladó nő, miközben felmutatta a jelvényét. Előléptem mire több fegyver szegeződött rám.
-Békével érkeztünk. Egy bizonyos Tatia Orlova-t keresünk, de teljesen más tárult elénk.
-Tatia Orlova mi? - nézett rajtunk végig gondolkodván a nő - Ez egy újabb játék Wanda? - kérdezte egyenesen a fénylő burok köré nézve.
-Milyen játék? És milyen Wanda? - érdeklődött Steve a nőtől.
-Hogy kerültek ide? Ki küldte önöket? Ki a vezető? Maga? - mutatott rám a nő, mire bólintottam egy aprót - Miért van ennyi magából? - nézett végig a társaságon.
-Túl hosszú történet. Harcolni jöttünk, de nem tudjuk, hogy hol van az akit keresünk.
-Mi is ezért vagyunk itt. Talán ugyanazt az embert keressük. El kellene beszélgessünk - mondta a nő, mire intett a társainak akik szét választva minket különböző sátrakba vezettek minket.

-Nézze - szólalt meg a velem szemben ülő férfi - Mi az FBI vagyunk. De nem tudjuk ki maga.
-Már mondtam - nyeltem egyet - Tatiana Orlova a nevem.
-Már én is mondtam, az nem lehet.
-Kezdem elveszíteni a türelmemet, - néztem a kártyájára leolvasván a nevét - Jimmy Woo. Mi ez a hely és miért faggatnak ki?
-Honnan érkezett? - nézett rám figyelmen kívül hagyva a kérdésemet.
-Egy másik univerzumból - néztem rá őszintén, mire Woo összesúgott a társával.
-Kedves Ms.Orlova mit tud maga és a serege egy bizonyos Wanda Maximoff-ról? - a kérdésére szinte megállt a szívem, tátott szájjal néztem rájuk, láttam hogy mozog a szájuk de nem hallottam mit kérdeznek, mert egyedül a szapora lélegzetvételemet hallottam.
-Ezt nem hiszem el - hajtottam le a fejem felkelvén a kisebb kómából, majd hátrafordultam ahol Pietro szintén olyan állapotban volt mint én - Az ő ikre - mutattam a fejemmel a fiú felé - Ők a csoda ikrek.
-Tehát ismerik őt, egy másik univerzumból - feltételezte furcsálló arccal - És a maga nővére Wanda Maximoff - mutatott tollával Pietro felé - Viszont maga hallott ebben az univerzumban - jelentette ki nyersen, mire Pietro bólintott.
-Rendben Ms.Orlova, kérem cseréljenek helyet Mr.Maximoff-val.

Órák teltek el azzal, hogy mindenkit kikérdeztek a csapatból, még az asgardiakat is, akik semmit sem tudnak még a földről sem, nem hogy más univerzumokról. Az ügynökök egymást felváltva jöttek, újabb és újabb kérdéseket feltenni, de ők sem jutottak előrébb, ahogy mi sem. Épp engem kérdezett ki egy újabb ügynök, amikor beszaladt a sátorba egy lány. Sosem láttam még - gondoltam, mire végig néztem rajta. Hullámos barna haj, szemüveg, illetve piros rúzs ékesítette az arcát, ami különben elég fehér. Látszólag sietett, alig jutott szóhoz.
-Találtam - fújta ki a tüdejében lévő levegőt, majd vett egy újabb levegőt - valamit - kezében egy rádió volt, amihez sietősen különböző kábeleket illesztett, majd pár pillanatig nyomkodta a gombot rajta és bekapcsolta az ott lévő televíziót - Shhh - tette a szájára mutatóujját, csendet teremtve a sátorban. Szakadozva de hangok jöttek át a rádión keresztül, majd fekete-fehér képek jelentek meg a televízió képernyőjén.
-Az ott Wanda! - kiáltott fel a lány, aki összeszerelte a készülékeket - az ott pedig - mutatott a következő képkockán megjelenő lányra, mire a felismerés szinte pofán ütött, mire megláttam magam - ő - mutatott következőnek rám a lány.
-Ez hogy lehetséges? - kérdezte több őr is, mire a lány megrázta a fejét, majd egy mikrofont és fejhallgatót nyomott Jimmy Woo kezébe.

A képernyőn Wanda pakol és közben hozzám beszélget.
-Hallottam dolgokat rólad - szólal meg a másik énem - Végeztél a férjeddel.
-Nos nem tudom - akadt meg Wanda egy pillanatra, miközben felém közelített - mit mondtak neked - de biztosíthatlak afelől, hogy senkit sem akarok bántani - nézett egyenesen a szemembe.
Eközben Jimmy Woo a lánytól kapott mikrofont kézbe véve kezdett el beszélni.
-Wanda. Wanda. Hallasz? - kérdezte válaszra várva, szaporán a képernyőre tekintve.
-Nem hiszem - szólalt meg a vörös rúzsos lány - Próbálkozz tovább - utasította a férfit.
-Nem hiszek neked - mondta a másik énem egyenesen Wanda szemébe nézve.

A következő pillanatban a képernyőn Wanda tátott szájjal, szemében félelemmel tekintett felém, mire szakadozva más hangok is hallatszottak, amit egy zenével próbált elnyomni.
-Wanda. Wanda - folytatta megállás nélkül Jimmy Woo, majd elhagyta a sátrat, hátha jobban hallatszik kintről. Mi viszont mind a képernyőt szugeráltuk - Wanda. Ki teszi ezt veled, Wanda? - kezdtünk immáron Woo szavait meghallani egyenesen a rádióból és a tv-ből - Wanda, hallasz?
-Ki ez? - kérdezte továbbra is félelemmel megtelt szemekkel Wanda, talán tőlem. De nekem is ugyanannyi kérdésem van, mint neki.
-Ki vagy te? - kérdeztem én Wandától. Miközben Jimmy szavai ismétlődtek Wandához, aki észrevette ezeket és az ott található rádióra tekintett még nagyobb félelemmel, mire az szétpukkant a kezemben tartott pohárral együtt. Mindketten megijedtünk Wandával. De nem csak ők, mi is mindannyian akik a sátorban voltunk. Piros vér csillant meg a kezemen, míg minden más képkocka fekete-fehér volt.
-Ez fura volt - jelentette ki a lány, végig nézve rajtunk, mintha mi bármit is tudnánk.

Mikor minden őr, rendőr és ügynök elhagyta a sátrat, egyes Pietro-hoz, illetve az ott lévő bosszúállókhoz szóltam.
-Szerintetek ez mi volt? - próbáltam feldolgozni a látottakat és hallottakat.
-Valami bizonyára fogva tartja a nővéremet és az eredeti éneteket, amit a képernyőn is láttunk - mutatott a fekete televízióra, amin már semmi sem volt látható abból, amit pár perce láttunk.
-Én is így gondolom - néztem felé, majd lehajtottam a fejem, mert közel sem úgy gondolom, mint Pietro, de nem akarom hogy ezt tudja. A szavak, amiket a másik én használt Wandával szemben, ami történt - minden arra következtett, hogy Wanda nem áldozat, hanem a fogvatartó.