2. fejezet

298 15 2
                                    

Nyolc óra előtt öt perccel Samantha már újra az étteremben volt és Mr. Haard felől érdeklődött.
A pincér közölte vele, hogy a magánrészlegben van a férfi asztala és készséggel odakísérte őt egy függönnyel leválasztott helyiség elé.

Shukran – köszönte meg Sam, arabul. Cserébe egy hálás mosolyt kapott.

Mr. Haard már ott ült, amikor a lány belépett. Érkezésekor azonnal felállt és kihúzta neki a széket. Az asztal arab ételekkel volt megpakolva.

– Jó estét, Mr. Haard! – köszönt Sam a férfinak könnyednek szánt hanggal, de inkább érzéki és rekedtes volt az izgalomtól.

– Jó estét, Miss Mars! – válaszolt a férfi. – Igazán csinos ma este, ha szabad megjegyeznem. De a haja nekem jobban tetszett úgy, ahogy a liftben állt, kiengedve, szabadon és kócosan. – az utolsó szónál kacsintott a lányra, akinek ettől azonnal arcába szökött a vér és nem tudta hirtelen mit feleljen.

– Kérem, szólítson Samanthának – mondta gyorsan, hogy leplezze zavarát.

A szíve erős ütésekkel juttatta az eszébe az éjjeli álmát. A férfi ujjaira tévedt a tekintete, majd feljebb és egyre feljebb falta őt a szemével.

Izmos felsőteste lehet.. – gondolta a lány.

A férfin lévő ing gombjai megfeszültek mellkasán. Majd pillantása találkozott a férfival.
Az ő szemében ugyanaz az elismerő kifejezés ült, mint a liftben is, de mellé hihetetlen mély vágyat is felfedezett a szemében és akaratlanul is felsóhajtott.

A férfi megköszörülte a torkát és megszólalt:

– Rendben Samantha, ön kérem szólítson.. Rashidnak.

– Rashid Haard a neve? – kérdezte Sam, mielőtt átgondolhatta volna, milyen bután hangzik a kérdése.

Hát persze, hogy ez a neve.. – korholta magát.

A férfi felnevetett és a lány gyomra bukfencet vetett.

Ez a szikrázó nevetés már biztos sok női szívet tört össze – figyelmeztette magát Sam.

Csak a vak nem látta, hogy arab a férfi. A vezetéknevét ugyan furcsállta, de nem akart rákérdezni.

– Kérem most szólítson így: Rashid.

– Rashid.. akkor most kérem beszéljünk a nagyapám földjéről.

A lány elakarta terelni a saját gondolatait, mivel érezte, hogy egyre inkább csábítja őt a férfi illata és kisugárzása.

– Miért nem akarja eladni? – vágott azonnal a közepébe a férfi.

– Mert számomra eszmei értéke van.

– Nézze, abban a térségben uralkodó sejk is meg akarja majd vásárolni magától a területet, úgy hiszi nagyapja kétes ügyből szerezte a hasznot.

– Tessék? Ugye ezt nem mondja komolyan?

Samnek lebiggyedt a szája, és Rashid legszívesebben lecsókolta volna az arcáról ezt az ábrázatot.
De persze tudta, hogy ennek még nem jött el az ideje.
Rashid elkapta a tekintetét a lány szájáról.
Nem lehet ilyen ábrándjai.. De mégis, milyen gyönyörű ez a nő.

– Mit tehetnék? Hétfőn indulok és ha minden jól megy, a nagyapám birtokán fogok maradni egy hosszabb ideig – mondta a lány és őszintén remélem, hogy a férfi felajánl bármiféle segítséget.

– Adja el nekem – ajánlotta egyszerűen a férfi. – A magas összeg, amit tegnap felakartam ajánlani, hatvanötezer dollárt.

Nem akart belegondolni, hogy a nő ott fog élni, majd nem messze tőle, akkor hogyan fog távolságot tartani ezektől a szép ajkaktól?

Nagyapám Birtoka ··· (Befejezett Történet)Where stories live. Discover now