1. a crush-om

729 45 6
                                    

Csak ültem Ashton ágyán várva, hogy elindítsa azt a videót amiről írt.
-Biztos, hogy megakarom én ezt nézni? - kérdeztem bizonytalanul - Mit akarsz majd csinálni, ha kiderül, hogy tényleg ő az? Zsarolni fogod vele, hogy adjon kitűnőt évvégére? - kérdeztem nem kevés iróniával a hangomban.
- Valami olyasmi. - válaszolta titokzatosan, elmélyülten keresgélve laptopján.
- Hallod, nem nézhetnénk Én Kicsi Pónim-at? Kicsit morbid a legjobb haveroddal pornót nézni, nem?
- Megtaláltam! - mondta diadalmasan, s már indította is.
A film elkezdődött, jött a pizzás, és egy nagyon Ms. Hudsonra hasonlító, negyvenes nő nyitott neki ajtót.
- Basszus, és tényleg!
- Mondtam! - nevetett.
A pizzás bement, s primitív célozgatásba kezdtek egymással, hogy ki hogy kapná be ezt vagy azokat, meg mit hova hogyan dugnának be.
- Oké, most már kikapcsolhatod - vinnyogtam eltakarva egy párnával az arcom, ami már szinte szó szerint égett.
- Jaj, ne csináld, már! Vedd el azt a cuccot az arcodtól!
- Ü-üm! - mondtam még mindig a párnába bújva. A szobát betöltötték a filmből áradó hangos nyögések, nekem ez már túl perverz volt.
- Ha leteszed, kikapcsolom.
- Ha kikapcsolod, leteszem. - vágtam vissza mire a laptop halk koppanását hallotam, ahogy Ash letette a padlóra.
Ezután már csak azt éreztem, ahogy rámvetette magát és elkezdte ráncigálni a párnát amibe most már a lábaimmal is kapaszkodtam.
- Engedd el! - nevetett fel játékosan.
- Nein! - ordibáltam és kitépve a kezéből ráütöttem egyet a fejére.
Nem rendült meg, leterített az ágyra és lefogta egyik kevével a kezeim, a másikkal pedig a párnát kezdte ráncigálni.
- Erezd!
- Nevör!
Elengedte a párnát és elkezdte az oldalam csikizni. Bevallom, nem bírtam ki, sikoltozva elkezdtem nevetni.
- Engedd!! - parancsolt rám, és kitépte a kezemből a párnát. Engem telljesen váratlanul ért, így nem is ellenkezhettem, ő meg a nagy lendülettel rám esett.
Persze ilyenkor azt hiszed hú de erotikus meg minden, smaci, epres koton, gyűrött lepedő, de a valóság az, hogy lefejelt.
Igen. Lefejelt. Kibaszottul fájt.
- Azt, a rohadt..! - nyögtem, lelökve magamról.
- Basszus, bocs! Nagyon fá... - kezdett bele nevetve, ám telefonja rezgése félbeszakította.
Amint ránézett a kijelzőre, azt a bizonyos "Nora" arcot vágta.
- Bocsi, muszály felvennem.
- Persze, menj csak.
Azzal kiment a szobából, nekem pedig eleredt az orrom vére.

FrendzónOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz