A Maffia Kapujában (18+) 1. Riovaggio Story 1/2

8. Üdvözlet A Riovaggio Házban!

Eiko hangos zacskó zörgésére kelt. Homályosan látott, lassan látta meg a fölötte lévő lámpát. Az ablakon szürke fény áradt be. Ez nem az ő kórterme volt. Rémülten kapta oldalra a fejét. Adam feküdt egy melegítőben és pólóban a mellette lévő kanapén. A telefonját bámulta és a hasán egy fánkos zacskó volt. Abból ette a fánkokat. Eiko azonnal megnyugodott, hogy őt találja maga mellett. Próbálta felidézni, hogy mi történt, de csak annyi jutott eszébe, hogy beszívott az artistával, aztán véres lett a hasán a ruha.

- Mi... történt?

Adam azonnal felugrott a zacskó a földre esett. Azonnal a vállára tette a kezét.

- Biztonságban vagy, nyugalom! - azzal közelebb hajolt hozzá.

A borostája rendezetlen méretűre sarjadt már és a haja is ragadt a zsírtól.

- Hol vagyunk?

- Egy lakásban, amit Blaze családja tart fent - felelte. - Itt vagyok veled és soha többé nem kell félned, rendben?

Azzal Adam kikutatta a hideg kezét a takaró alól és megfogta. A tenyere meleg volt, puha és biztonságot adó. Eiko fülében ismét érezte a nyomást. Bármennyire jó is volt Adam szavait hallani, tudta, hogy ez csak kósza vágyálom. Elhúzta a kezét a férfiétől és engedte, hogy átjárja az a mély nyomás, ami majd berepeszti a dobhártyáját.

- Megértem, hogy haragos vagy rám - mondta Adam és makacsul összekulcsolta vele az életerős, meleg ujjait. - De ezúttal nem fogom félvállról venni az őrzésedet! Rendben? - mosolygott rá megnyerően morzsás szájjal.

Eiko fülében a vészcsengő pedig elhallgatott. Lehunyta a szemét. Furcsa, hogy a nyomás nem akart légszomjjal párosulni vagy nem nyomta fel a pulzusát. Egyszerűen olyan nagyon nyugodtnak érezte magát, simának és hidegnek, mint a víztükör az érintetlen természetben.

- Nem haragszom - mondta végül halkan.

- Nem akartalak cserben hagyni - magyarázta tovább a férfi. - Csak azt hittem... jobb lesz nekünk, ha nem érintkezünk veled. Legfőképpen neked.

Eiko megértette ezt.

- Nem véletlenül nem szaladtam utánad. Én is úgy gondoltam, hogy ez a helyes lépés.

Adam megkönnyebbülten rá mosolygott.

- Úgy tűnik hiba volt. Csak egy pillanatra fordultam el és máris meglőttek.

Eiko biccentett és ezen alaposan elgondolkodott.

- De ha sokat leszel mellettem, akkor azért fognak bántani.

Adam szemében keserűség ült és a keze összerezzent.

- Ha elfogadnád azt a gondtalan életet, amit ajánlanék neked...

Eiko erőt vett magán és elfordította a fejét. Máris szédült a megerőltetéstől és felkavarodott a gyomra.

- Nekem kell megtanulni megvédeni magam.

Ajtó nyitódás hangzott és Blaze lépett be melegítőben és izzadt pólóban, ami teljesen a felsőtestére tapadt. A haja szanaszéjjel állt. Edzés után volt. Lenyűgöző volt a felsőteste, pont ahogy Eiko képzelte. Hibátlan volt.

De a lány most nem azt látta, hogy mennyire szexis, hanem az, hogy mennyire erős.

- Blaze - mondta. - Meg akarom tanulni megvédeni magam. Megtanítasz rá?

- Erről hallani sem akarok! - emelte fel a hangját Adam és gyűlölködve az őrülten vigyorgó gyilkosra nézett.

- Azt nem lehet. Nem taníthatlak meg arra, amit én tudok, amíg be nem lépsz a Rosette programba.