Five Years Later 3

20 5 0
                                    

- Jól laktam. - tolta el magától Seonghwa a tálat.

- Igen? Két kanállal ettél belőle. Számoltam. - mondta Hongjoong felvont szemöldökkel.

- Majd eszek a munkahelyemen. Komolyan, úgyis lesz bőven időm. Tudod, hogy mennyire nem gyakori, hogy a gyerekekkel valami komoly sérülés történjen. Maximum olyasmivel jönnek be, hogy fáj a hasuk, vagy valami ilyesmi. - válaszolt Seonghwa, a vállát vonogatva.

- Jól van. - szívta be Hongjoong élesen a levegőt.

Nem tetszett neki ez az egész szituáció. Nem akarta ennyiben hagyni. Legszívesebben lenyomta volna az egész tányér tejbedarát Seonghwa torkán, de nem tette. El kellett fogadnia a párja döntését, és nem kényszeríthette olyan dolgokra amiket nem akart megtenni.

- De te nyugodtan edd meg a maradékomat. Nem akarom, hogy kárba vesszen. - pattant fel Seonghwa az asztaltól, majd egy csókot nyomott Hongjoong arcára, és elment a szobájukba felöltözni.

Hongjoong megcsóválta a fejét, és maga elé vette a másik tányérat is. Ez az egész örület néhány hete kezdődött Seonghwa-nál. Alig evett, hányatta magát, és gyakran a tükör előtt sírt. Hongjoong nem értette, hogy mi ez, és miért történik, de nagyon próbálta támogatni és visszavezetni Seonghwa-t a helyes útra, akkor is, ha ez nem mindig sikerült neki.

Miután ő maga is befejezte a reggelit, csatlakozott a drága férjéhez a hálószobában, és magára vett egy egyszerű farmer nadrágot és fehér pólót.

- Tetszik így a frizurád. Édes. - jegyezte meg Hongjoong, miközben Seonghwa a két kicsi copf-ot igazgatta a hajában.

- Köszönöm. - mosolygott az idősebb, és sietősen feltett egy réteg szájfényt és szempilla spirált.

Hongjoong nem tudta nem észrevenni, ahogy a másik férfi keze remeg és a szeméből eltűnt az a csillogás, ami alig egy hónapja még olyan gyönyörű volt. De úgy döntött ezt nem teszi szóvá. Most nem.

Ahogy mindketten elkészültek, elhagyták a házat, bezárták az ajtót és kimentek az udvarra. A ház parkolójában volt az öreg, tíz éves Honda, amibe beszállva elmentek az iskolába ahol mindketten dolgoztak. 

- Legyen szép napod, szerelmem. - csókolta meg Hongjoong az iskola bejárata előtt Seonghwa-t.

- Neked is. - viszonozta Seonghwa a gesztust.

Mindkettőjük munkanapja hivatalosan is kezdetét vette.

Five years later [Seongjoong]Where stories live. Discover now