Következő hét csütörtök délután egy öltönyös ingatlan ügynök egy négy szobás, két fürdőszobás, nagy konyhával rendelkező házat mutogatott az ügyfeleinek a nyüzsgő Busan belváros részében.
- Igen, szerintem ez nagyon jó, mert négy szoba van. És két gyereket szeretnék, szóval mindegyiknek lehet saját szobája, plusz ugye a miénk, és akkor még marad egy vendég szoba is. - fejezte ki Hongjoong a lelkesedését, miközben Seonghwa össze-vissza futkosott a konyhában, és örült, merthogy milyen sok dolgot tud majd itt főzni, és még akkor is elférnek, ha a gyerekek vagy a férj itt lábatlankodnak.
- Tekintsék meg az udvart is. - mondta az ingatlan ügynök. - Remek lehetőséget biztosít egy családi grillezéshez, focizni tanítani a lurkókat, növényeket ültetni, vagy esetleg egy medencét letelepíteni. Bár igaz, most egyiket sem tudják megtenni, higyjék el a nyár hamar beköszönt majd.
- Ez jól hangzik. - vette szemügyre Seonghwa a területet.
- Én tökéletesen el tudom itt képzelni az életünket. - fogta meg a kezét Hongjoong és szerelmetesen ránézett.
- Igen, én is. - értett egyet az idősebb.
- Akkor? - vette elő az ügynök a papírjait, üzletre készen állva.
- Megvesszük. - mondta a két férfi egyszerre.